Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
18 — Általános határozatok. — előtt történt ajándékozás címén más is igényt tart és hogy az ajándékozás érvényességének a kérdése az ebben a tekintetben érdekelt felek között még nincs tisztázva. (XII. 620.) Rosszhiszeműnek tekintette annak a szerzését is, aki az egyik társtulajdonos ingatlan illetőségét abban a tudatban vásárolta meg, hogy a másik tulajdonostárs az egész ingatlan jövedelemszedési jogára — bár a telekkönyv tartalmával nem támogatott jogcímen — igényt támasztott és ez a kérdés a tulajdonos-társak között még vitás. Ebben az esetben a rosszhiszeműség következménye-képen a vevő viseli a kockázatot és ha az eladó tulajdonos-társa által támasztott igény alaposnak bizonqyul, annak a joggykorlását tűrni tartozik. (XI. 144.) A jóhiszeműségnek és tisztességnek kell érvényesülnie a jogok gyakorlásánál is, mert a jogszabályok a joggal való visszaélésre oltalmat nem nyújtanak. (X. 889., 956., XI. 262., XII. 2771.) Ebben a tekintetben szabály az, hogy a szerződő felektől megkívánható a kölcsönös érdekek méltányos tiszteletben tartása, valamint az, hogy az egyik fél a jogával a másik fél érdekeit is figyelembe véve, úgy éljen; hogy azzal annak indokolatlan vagyoni hátrányt ne okozzon. (XIII. 405.) A jog csak méltányosan gyakorolható. (XIII. 276.), azt nem lehet kellő ok és alap nélkül az azzal való visszaélés gyanánt érvényesíteni. (XIII. 580.) A joggyakorlás kellő okának és alapjának a hiányát állapította meg a Kúria, amikor a pénzintézet pusztán a nála bemutatott takarékbetétkönyv megcsonkított volta miatt megtagadta a betét kifizetését és a betéti könyvnek bírói úton való megsemmisítését követelte, holott a betéti könyv megcsonkított és hiányos alakjában is tartalmazta mindazokat az adatokat, melyekből a pénzintézet kötelezettségének keletkezése, fennállása és összege megállapítható volt, viszont a könyv hiányzó részeinek nem volt olyan tartalma, amelyből a pénzintézettel szemben a betéti ügyletből folyóan bármely követelést lehetett volna támasztani. (XIII. 580.) Rosszhiszeműnek minősítette a Kúria annak a bérbeadónak a törvényes zálogjoga gyakorlása tekintetében követett eljárását, aki a neki bérrel tartozó bérlőjének saját ingóságait kiadta, viszont másnak, — aki neki bérrel nem tartozott —, a bérlemény területére eredetileg ugyan nem tiltott módon került, de utóbb már jogalap nélkül a bérlőnél maradt ingóságait visszatartotta és használatukat a törvényes zálogjog tartalmával ellentétesen, tehát jogtalanul másoknak átengedte. (X. 956.) Kártérítési kötelezettséget maga után vonó jogellenes magatartásnak minősítette a Kúria azt, hogy a mezőgazdasági nagybirtok vevője, aki ismerte az eladó által tartamengedmény mellett megkötött tűzbiztosítási szerződést és tudta azt, hogy a szerződésnek időelőti megszüntetése esetén a tartamengedmény elvész, ezzel tehát az eladó károsodik, a birtok átvétele után mégis másik biz-