Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Elhagyás. Különélés. — 139 Ezt csak a jogos ok nélkül elhagyott házastárs teheti meg. (X. 1000.) A házastársát elűző fél a távozó házastárs különélését, amely eszerint az ő akaratának megfelelt, szintén nem érvényesítheti bontó­okként, hanem ha az elűző félnek jogos oka volt arra, hogy a másik házastárstól az életközösség megszakítását követelje, ezeket az okokat kell bontóokként érvényesítenie az elévülési határidőn belül. (X. 1000.), C. III. 4264—1936.) Akkor is, ha az életközösség megszakítását az elűzött házastárs érvényesíti bontóokul a Kúriának állandóan követett gya­korlata értelmében bontóokul nem az elűzetés következtében ke­letkezett különélés, hanem az elüzetésnek a ténye szolgál. A külön­élés ugyanis az elűzésnek a következménye. Már pedig maga a tett, nem pedig annak a következménye a kötelességsértő cselekmény. A bontóok alapja itt sem folytatólagos cselekmény. (XII. 143., 350.) Ilyen esetben a különélés ténye, mint folyamatos cselekmény csak akkor érvényesíthető a másik házastárssal szemben, ha az elűzött házastárs a másik házasfelet a házasélet folytatására előze­tesen komolyan és közvetlenül felhívta. (XII. 350.) A különélésben vétkes fél csak akkor érvényesítheti a Ht 80. §. a) pontjának keretében a különélést, mint folyamatos cse­lekményt bontóokul, ha előzetesen házastársához békitőleg köze­ledve az ellene elkövetett vétkét jóvátenni, házastársát kiengesz­telni és az életközösség folytatására őszinte és komoly célzattal rábírni törekedett. Ez a feltétel nem egyszerű visszahívást, az élet­közösség folytatására való felszólítást jelent. Az ily kiengeszte­lési és az életközösség helyreállítására való rábírási törekvés már fogalmilag is oly kitartó, folyamatos tevékenységet jelent, amely a vétkesség súlyához mérten alkalmas a megbántott házastársban a sérelem okozta lelki behatások lecsillapítására, megrendült hité­nek és bizalmának helyreállítására és ily módon békülési hajlandó­ságának megnyerésére. (C. III. 876—1936.) Az életközösség megszakításának körülményeit a bontóperben akkor is meg kell állapítani, ha az életközösség megszakítását és a különélést bontóofckémt nem is érvényesítették, (C. III. 3410—1938.) mert annak az elbirálásánál, hogy a kötelességsértő magaviselet súlyosan sértő-e, figyelembe kell venni az erre hatással levő min­den körülményt, így tehát azt is, hogy milyen hatásokat válthatott ki a házassági életközösségnek a másik házastárs által esetlegesen jogtalanul történt megszakítása. Éppen ezért az életközösség meg­szakadását előidéző körülményeket a Pp. 669. és 670. §§. értelmé­ben hivatalból is kell kutatni. (C. III. 3410—1938.) A Ht. a házasfelek együttélésének megszakadásával kapcsolat­ban nem állapít meg olyan maximális időt, amelynek eltelte a házasság feltétlen felbontását eredményezné akkor is, ha az együtt­élést megbontó fél jogos okból távozott és él külön. Azok az okok: tehát, amelyek az életközösség megszakítását jogossá teszik, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom