Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Elhagyás. Különélés. — 139 Ezt csak a jogos ok nélkül elhagyott házastárs teheti meg. (X. 1000.) A házastársát elűző fél a távozó házastárs különélését, amely eszerint az ő akaratának megfelelt, szintén nem érvényesítheti bontóokként, hanem ha az elűző félnek jogos oka volt arra, hogy a másik házastárstól az életközösség megszakítását követelje, ezeket az okokat kell bontóokként érvényesítenie az elévülési határidőn belül. (X. 1000.), C. III. 4264—1936.) Akkor is, ha az életközösség megszakítását az elűzött házastárs érvényesíti bontóokul a Kúriának állandóan követett gyakorlata értelmében bontóokul nem az elűzetés következtében keletkezett különélés, hanem az elüzetésnek a ténye szolgál. A különélés ugyanis az elűzésnek a következménye. Már pedig maga a tett, nem pedig annak a következménye a kötelességsértő cselekmény. A bontóok alapja itt sem folytatólagos cselekmény. (XII. 143., 350.) Ilyen esetben a különélés ténye, mint folyamatos cselekmény csak akkor érvényesíthető a másik házastárssal szemben, ha az elűzött házastárs a másik házasfelet a házasélet folytatására előzetesen komolyan és közvetlenül felhívta. (XII. 350.) A különélésben vétkes fél csak akkor érvényesítheti a Ht 80. §. a) pontjának keretében a különélést, mint folyamatos cselekményt bontóokul, ha előzetesen házastársához békitőleg közeledve az ellene elkövetett vétkét jóvátenni, házastársát kiengesztelni és az életközösség folytatására őszinte és komoly célzattal rábírni törekedett. Ez a feltétel nem egyszerű visszahívást, az életközösség folytatására való felszólítást jelent. Az ily kiengesztelési és az életközösség helyreállítására való rábírási törekvés már fogalmilag is oly kitartó, folyamatos tevékenységet jelent, amely a vétkesség súlyához mérten alkalmas a megbántott házastársban a sérelem okozta lelki behatások lecsillapítására, megrendült hitének és bizalmának helyreállítására és ily módon békülési hajlandóságának megnyerésére. (C. III. 876—1936.) Az életközösség megszakításának körülményeit a bontóperben akkor is meg kell állapítani, ha az életközösség megszakítását és a különélést bontóofckémt nem is érvényesítették, (C. III. 3410—1938.) mert annak az elbirálásánál, hogy a kötelességsértő magaviselet súlyosan sértő-e, figyelembe kell venni az erre hatással levő minden körülményt, így tehát azt is, hogy milyen hatásokat válthatott ki a házassági életközösségnek a másik házastárs által esetlegesen jogtalanul történt megszakítása. Éppen ezért az életközösség megszakadását előidéző körülményeket a Pp. 669. és 670. §§. értelmében hivatalból is kell kutatni. (C. III. 3410—1938.) A Ht. a házasfelek együttélésének megszakadásával kapcsolatban nem állapít meg olyan maximális időt, amelynek eltelte a házasság feltétlen felbontását eredményezné akkor is, ha az együttélést megbontó fél jogos okból távozott és él külön. Azok az okok: tehát, amelyek az életközösség megszakítását jogossá teszik, akkor