Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Hűtlenség. Tisztesség megóvása. — 133 dozta s azután is a férj napközi szolgálatában maradt, ellene azonban egyéb terhelő adat nem merült fel, bár a szerelmi viszonyra tanúként bejelentett munkaadó a vallomástételt megtagadta. (C. III. 3547/1938.) A feleségnek az a cselekménye, hogy férjének kórházban léte alatt, közös lakásukon férfiak látogatását fogadta bontóokul csak abban az esetben szolgálhat, ha oly mellékkörülmények is bizonyítást nyernek, amelyek mellett ezek a látogatások a házastársi hűség szempontjából gyanútkeltőkként jelentkeznének. (XII. 584.) Az a tény, hogy a feleségnek a különélés alatt gyermeke születik, csak abban az esetben alkalmas a hűtlenség megállapítására, ha a férj bizonyítani tudja, hogy a feleség a különélés alatt szerelmi viszonyt folytatott, vagyis a házassági hűség megtartása tekintetében gyanútkeltő magatartást tanúsított. (XI. 388.) A bontóperben nem alkalmazható a gyermek törvényességének megtámadása iránti perben irányadó az a szabály, hogy a gyermek a férjtől származottnak vélelmezendő mindaddig, amíg a férj nem bizonyította, hogy ki volt zárva az alperes anyjával való nemi érintkezése. (XI. 56,) A házassági jogról szóló törvény csak a családi élet tisztaságára féltékeny, ártatlan félnek adja meg feltétlenül a módot arra, hogy felbonthassa azt a házassági viszonyt, amelyet a házastársa, hitvestársi hűségének megszegésével, szándékosan beszennyezett. (C. III. 1912/1937.) e) A tisztesség megóvása. A házasság erkölcsi tartalmából folyóan a házastárs a különélés alatt is minden olyan magaviselettől köteles tartózkodni, amely hímevére árnyat vet, erkölcsi tekintetben kifogás alá esik, vagy hitvesi hűsége iránt kételyt támasztani alkalmas. (XIII. 514.) Ilyen magatartásnak tekintette a Kúria azt, hogy a különélő feleség keresetszerű titkos kéjelgés céljára kiadta a lakást, amiért többízben meg is büntették. (XIII.' 514.) Az erkölcstelen környezetben való tartózkodás a különélő házastárs jóhírnevére árnyat vet és így általános erkölcsi szempontból már egymagában is házastársi kötelességsértés. Ámde a házastársi kötelességsértés a Ht. 80. §. a) pontjának keretében bontóók megállapítására csak akkor alkalmas, ha egyben súlyos is. Ezért a kérdést esetenkint mindenkor a házastársak egymásközötti viszonyában kell eldönteni. Ebből a szempontból a másik házastárs egyéniségét kell vizgsálat tárgyává tenni és ennek keretében elsősorban azt, vájjon a másik házastárs a házasságban tanúsított-e olyan emelkedettebb erkölcsi felfogást, amely mellett házastársának vétkes cselekményét joggal kifogásolhatja és magára nézve méltán súlyosan sértőnek tekintheti. A feleségének azt a magatartását, hogy a különélés alatt erkölcstelen foglalkozást űző féltest-