Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A házasság érvénytelenítése. — 111 A P. H. T.-ba 909. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: Ha a jelperes keresetében ugyanazon az alapon kéri a házasság •érvénytelenítését, mint amelyre a bontó keresetét is fektette, úgy utóbb a per folyamán a házasság érvénytelenítésére módosított kérelem, vagyis az ennek alapjául szolgáló ok elévülésére, a kereset indításának napja a döntő és nem az az időpont, amelyben a felperes a kereseti kérelmet módosította. A Pp. 642. §-ának második bekezdése kifejezetten kimondja, hogy megtámadó keresettel semmiségi keresetet nem lehet összekapcsolni, sem annak tárgyalása folyamán viszonkeresettel vagy úij keresettel érvényesíteni. A házasság megtámadásának és a házasság semmisségének kérdését egyidejűleg érdemi döntés tárgyává tenni tehát nem lehet. (C. III. 2131/1936.) A semmisségi perekre nem lehet a Ht. 87. §-át analógia útján alkalmazni. A semmisségi pert tehát, elmebeteg házastárs ellen, nemcsak abban az esetben lehet megindítani, ha azt az elmebeteg érdeke kívánja. A Ht. 47. §-a ugyanis a házassági per megindítására jogosultak között, a házastársakat annak kiemelése nélkül sorolja fel, hogy a házassági pert elmebetegség esetén, csak az elmebeteg házastárs indíthatná meg. Ennek oka nyilvánvalóan abban rejlik, hogy nem áll a köz érdekében, hogy semmis házasságok tartassanak fenn. (C. III. 6248/1936.) A jugoszláv állampolgárhoz férjhezment magyar állampolgárnő megtámadási keresetének elbírálására kizárólag a jugoszláv bíróságok illetékesek. A feleség nem hivatkozhatik a Ht. 117. §-ára s nem vitathatja, hogy a magyar bíróság előtt azért indíthat megtámadási pert, mert férjét nem követte külföldre. Igaz ugyan, hogy a Jugoszláviával kötött s az 1930 : XXXIX. t.-cikkben foglalt egyezmény csak a házasság semmissége, felbontása, vagy az ágytól és asztaltól való elválás tárgyában tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a Jugoszláv állampolgárokra vonatkozólag a Jugoszláv bíróságok illetékességét kizárólagossá teszik, a megtámadási perek tehát kifejezetten felsorolva nincsenek, azonban az egyezményben használt „semmisség" kifejezés alatt az egyezmény helyes értelme szernit a Ht-ben használt „érvénytelenséget" kell értenj. Tehát a megtámadási perek is az egyezmény hatálya alá esnek. (C. III. 760/1936.) A H. T. 67. §-ának második bekezdése értelmében a megtámadható házasságot megtámadása esetében érvénytelenné nyilvánítása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Maga a házasság érvénytelenítése tehát végleges nőtartásdíj fizetésére való kötelezés jogalapjául nem szolgálhat, hanem, ezt a vélt házasság kimondásának kérelmezésével együtt a keresetben kifejezetten érvényesíteni kell. (XIII. 209.)