Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

94 — Szabadalom. Védjegy. — Valamely vállalat javára belajstromozott védjegy, mint a vállalat tartozéka, csak a vállalattal együtt ruházható át. Magának a védjegyjognak az átruházásával nem azonos jelentőségű az az ügylet, amellyel a védjegy tulajdonosa másnak a védjegyet illetően korlátolt használati jogot engedélyez olyan célból, hogy annak módjában álljon a védjegytulajdonos védjegyével ellátott árút Magyarországon gyártani, esetleg vezérképviselet útján forgalomba hozni (C. H. 2489—1934.). Addig, amíg valamely árunemre nemzetközileg lajstromozott védjegy joghatályosan fennáll, azonos és ugyanazokra az árúnemekre vonatkozó magyar védjegy belajstromozásának nincs helye <C. n. 2489—1934.). A védjegy bitorlásból eredő kártérítési igények érvényesítésére különleges elévülési határidő nincsen megállapítva. A Tvt. (1923 :V. t. c). 37. §-ában megjelölt három évi elévülés ezekre az igényekre nem vonatkoztatható (IX. 913.). A védjegyügyi peres ügyekben a Kúria a felebbezési eljárásban a nem közérdekű szabadalmi perekben érvényes eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával jár el; a Kúriának ezekben az ügyekben követendő eljárására tehát az említett szabadalmi perekben követett eljárást szabályozó 36.243—1928. I. M. számú rendeletben megállapított eltérésekkel a Pp. és az ezt kiegészítő törvények szaíbályait kell alkalmazni. Ennek következtében alkalmazni kell a Te. 24. §-ának a perköltség viselése és mennyisége kérdésében használható fellebbezést korlátozó rendelkezését is, minthogy az említett rendelet ebben a tekintetben nem foglal magában eltérő rendelkezést (IX. 1111.).