Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Szerzői jog. — 77 Abban a kérdésben, hogy a nőnek utólagos érdenietlenség okából a névviseléstől eltiltása tekintetében a férj kereseti joga idomulás folytán mikor enyészik el, nem a H. t. 83. §-a, hanem az általános szabályok az irányadók (IX. 11.). A személyiségi jog megsértése erkölcsi — nem vagyoni — kár megtérítésére rendszerint csak akkor ad igényt a sértettnek, ha a jogsértő magatartás a közönséges gondatlanságot meghaladó, súlyos gondatlanság folyománya. A szerzői személyiségi jogot sértő) cselekmény magánjogi következményei tekintetében azonban a Szjt. szabályai az irányadók; ezért az, aki a szerzőijogi oltalom alatt álló mű szerzőjének szerzői személyiségi jogát akár szándékosan, akár gondatlanságból — bár csak közönséges gondatlanságból is — megsérti, a Szjt. 18. §-a szerint a szerzőnek vagyoni és nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni tartozik (IX. 949.). A szerző személyiségi jogának védelméről rendelkező egyéb szabályokról a következő fejezetben, Szerzői jog cím alatt lesz szó. Az, hogy valakinek a fényképe képeslapban tévedésből más név megjelölésével közöltetett, nem olyan sérelme a személyiségi jognak, amely erkölcsi kár megállapításának alapjául szolgálhatna, ha a tévedésből feltűntetett név nem olyan, amely alkalmas lehetne arra, hogy az ábrázolt személy női jó hírnevének ártalmára legyen (VH. 937.). Az a szerző, aki a saját szerzeményének szerzöjéKÍ más — élő vagy elhalt — személyt tüntet fel, annak beleegyezése nélkül, sérti az utóbbinak személyiségi jogát s az ezzel okozott erkölcsi kárért pénzbeli elégtétellel tartozik, azonfelül, hogy a jogsértő névhasználattól el is tiltható (IX. 82.). A személyiségi jog a halál után általában csak annyiban részesül védelemben, amennyiben ezt a kegyelet megkívánja. Ennek a védelemnek a hozzátartozók vannak jogosítva érvénvt szerezni (DC. 82.). 15. Szerzői jog. Valamely eszme, ötletJ gondolat csak annyiban áll szerzői jogi védelem alatt, amennyiben a '^zjt.-ben említett művek valamelyikében (írói, képzőművészeti, iparművészeti, fényképészeti műben stb.) nyilatkozik meg. Egymagában az alkalmazott módszer, stílus — elvonatkoztatva az alkotás tartalmából — a szerzői jogi védelem körén kívül esik (X. 183., C. I. 3172—1932., C. I. 2293—1933., C. L 4215—1933.). Ezért nem állapította meg a Kúria a szerzői jog megsértését akkor, amikor egy régi épületrészhez építendő toldaléképület tervezésénél az egyik építészmérnök állítólag egy másik építészmérnöktől vette át azt az eszmét, hogy az új épületrésznek összhangban kell lennie a régi épülettel, egyébként azonban a ket mű ebben a részében is eltért egymástól; sőt kiemelte, hogy, ha