Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Alapívtány. — 75 A cselekvőképtelen személlyel kötött jogügylet csakis a cselekvőképtelen személy érdekében támadható meg, nem pedig az önjogú másik szerződő fél részéről és annak az érdekében. (VÜI. 582.). A cselekvőképességében korlátolt személlyel kötött szerződés^ hez pedig a cselekvőképes fél a jóváhagyás kérdésének függőben léte alatt kötve van (VÜI. 110.). A cselekvőképességében korlátolt fél a házasság felbontása végett indított perben a H. T. 86. §-a szerint perképes. Ezzel szemben a cselekvőképtelen házastársra vonatkozóan — amilyen laz elmebeteg — a H. T. 87. §-a csak azt engedi meg, hogy ennek nevében a törvényes képviselője a gyámhatóság felhatalmazásával kérhesse a házasság felbontását, ellenben a cselekvőképtelen házastárs ellenében a másik "(az épelméjű) házastárs a házasság felbontását nem kérheti (C. ül. 5330—1935.). 13. Alapítvány. Alapítvány létesüléséhez szükséges többek közt az, hogy az alapító valamely megengedett tartós célra meghatározott vagyont azzal a szándékkal rendeljen, hogy az önálló vagyonként kezeltessék. Nem tekintette alapítványrendelésnek a Kúria az olyan végrendeleti intézkedést, amellyel az örökhagyó vagyonának meghatározott hányadrészét a város szegényeire és árváira hagyta, mert ezzel sem tartós célt nem jelölt meg, sem a végrendelet alapján átszálló vagyonnak a kedvezményezettek esetleges többi vagyonával szemben önálló vagyonként kezelését nem kívánta (IX. 277.). Ellenben alapítványi ügylet létrejöttét állapította meg akkor, amikor az örökhagyó a végrendeletben körülírt ingatlanokat örök tulajdonul a községnek hagyta kisdedóvoda alapra, mert ezzel megengedett tartós célra rendelt meghatározott vagyont azzal a szándékkal, hogy alapítványként kezeltessék (VÜI. 339.). Az alapító levél kiállítása nem ügyleti kelléke az alapítványnak; ezért nem érinti az alapítványi ügylet érvényességét az, ha az alapító levelet csak az alaptványt rendelőnek halála után — akár évek múlva — állították ki (VUI. 339.). Külön kikötés nélkül nem szünteti meg az alapítványi ügylet hatályát az sem, ha a végrendeletben rendelt alapítvány hosszabb időn át — adott esetben az örökhagyó halála után több mint két évtizeden át — nem kezdte meg a működését (VIII. 339.). Nem szünteti meg az alapítványi ügylet hatályát az sem, hiogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Ilyen esetben a főfelügyeleti hatóság jogosult az alapítvány célját megváltoztatni (Vm. 339.). A kirendelt vagyonnak rendeltetésétől eltérő kezelése, vagy a célkitűzéssel kapcsolatos cselekmények elmulasztása szintén nem szünteti meg az alapitványi ügylet hatályát..