Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

69 II. Személyi jog. 11. Jogképesség. Eltérő különös jogszabály hiányában a külföldi áTlampólgá* rok és külföldi jogi személyek a magánjogok gyakorlása tekintetében általában a magyar állampolgárokkal és a belföldi jogi személyekkel azonos jogokat élveznek, így az ingatlantulajdon használata és birtoklása tekintetében is, de csak a viszonosság feltétele mellett. A viszonosság fennállását általában vélelmezni kell, az ellenkezőt azonban bizonyítani lehet. A viszonosság fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítása elsősorban a tényleges helyzettől, nem pedig a külföldi állam jogszabályaitól függ. Erre figyelemmel az igazságügyminiszter közlése alapján megállapította a Kúria, hogy Magyarország és a Csehszlovák köztársaság között az egyházi javadalmasoknak a másik állam területén levő ingatlanaik használatára és birtoklására vonatkozó joga tekintetében nincs viszonosság (Vm. 473.). Az egyéni cégnek nincs a cégtulajdonosétól különböző jogalanyisága (Vm. 13., 463., C. L 1500—1936.). A póstakincstárnak sincs külön jogi személyisége. Ez az elnevezés csak a m. kir. kincstárnak a megjelölésére szolgál olyankor, amikor arról a postai szolgálattal vagy üzemmel kapcsolatban van szó (IX. 27., X. 149.). Magánjogilag jogképes egyesülés létesüléséhez elégséges, ha az egyesület több természetes személy akaratelhatározásából megállapított szervezettel, megengedett célra megalakult és külön képviselet alatt áll. A közjogi jogszabályok az egyesület megalakulását az alapszabályok kormánybatósági jóváhagyásához vagy láttamozásához kötik ugyan, de a magánjogi jogképesség megszerzése a láttamozástól független (IX. 432.). Nem alkalmi egyesülés, hanem önálló jogi személy az olyan szervezett személyi egyesülés, amelynek a vagyonával, a tagok egyéni beleszólásától függetlenül, alapszabályszerűen kijelölt szerv önállóan rendelkezik és amelynek a képviseletre jogosított szerve