Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Az előző állapot helyreállítása — 67 Ha az adásvételi szerződés hatálytalanításának következtében az előző állapot helyreállításaként visszaadandó ingatlant a visszaadásra kötelezett fél időközben harmadik személynek adta tovább, úgy azonban, hogy a hatálytalanítás iránt indított és feljegyzett per hatálya a harmadik személyekre is kiterjed, e harmadik személyek a perben mellékbeavatkozóként történt belépésük alapján sem követelhetik, hogy már ebben a perben elbíráltassanak az ő szükséges és hasznos beruházásaik megtérítésére irányuló igényeik, miután a szerződés hatálytalanítása iránti per csak a szerződő felek közt dönti el az eredeti állapot helyreállításának kérdését (X. 462.). A bírói árverési vétel hatálytalanításával kapcsolatosan elrendelt eredeti állapot helyreállítása esetén, ha a megtartott árverés folytán ki nem elégített hitelező jelzálogjogai töröltettek, más hitelezők jelzálogjogai pedig kielégítés folytán kerültek törlésre, az eredeti állapot olykép állítható helyre, hogy a régi tulajdonos visszakapja a jogtalanul elárverezett ingatlan tulajdonjogát és birtokát elvont hasznaival együtt és hogy az a telekkönyvi állapot álljon helyre, amelyben az elárverezett ingatlanok az árverés megtartásakor voltak, mégis a már kielégített hitelezők sérelme nélkül, viszont az árverési vevő igényt tarthat mindarra a vételárra és költekezésre kamataival együtt, amelyet az elárverezett ingatlanokra jogszerűen fordított (X. 497.). A Kt. 306. §-<m alapuló zálogjog gyakorlásaként megtartott árverésnél abban az esetben, ha a zálogba adott tárgyak eladhatásának az előfeltételei fennforogtak és csak az eladás keresztülvitele volt szabályellenes, ez a körülmény a zálogos hitelezőt nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi, amely kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében jelentkezik, amely a szabálytalan értékesítés útján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű út megtartása esetén elérhető lett volna (IX. 464.). A Kúria 32. számú jogegységi döntvényében kifejezésre jutó az a jogelv, hogy a zálogadós, — ha a záloghitelező a kereskedelmi ügyletből eredő követelése felezetére adott zálogot bírói közbenjárás nélkül adja el, annak ellenére, hogy a felek ebben írásban meg nem állapodtak, — az előző állapot helyreállítását nem követelheti, hanem csak kártérítést követelhet — nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a zálogtárgyat a szabályellenes értékesítés útján maga a hitelező szerzi meg (X. 265.). A tulajdonjogfenntartás melletti adásvételből eredő vételárkövetelés biztosítására bekebelezett zálogjog a jogfenntartás gyakorlása folytán az eredeti állapot visszaállításával járó leszámolás útján keletkező követelés biztosítására az 1927:XXXV. t. c. 1. és 23. §-a értelmében nem szolgálhat (C. VTI. 2530—1932.). A jogügylet érvénytelenítése vagy hatálytalanítása esetén az állandó bírói gyakorlat szerint a felek közt az előbbi állapot visszaállítása iránt hivatalból is intézkedni kell (VTL 939., VUL 581.). 5*