Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Lehetetlenülés — 63 lett vőlna-e módjában az adósnak elhárítani magáról a gazdasági viszonyok változásának káros következményeit (VUL 52., IX. 314., 947., C. IV. 2863—1935.). Bérleti szerződéseknél — mint a gazdasági lehetetlenülés megállapítása ellen ható körülmény — figyelembe jön az is, hogy a bérleti időtartam tekintélyes része már eltelt (VUL 175., 241., LX. 947.). A gazdasági lehetetlenülés alkalmazására egymagában véve nem tekintetett elegendőnek, hogy a megvett ingatlan 23 százalékos értékveszteséget szenvedett (VUL 1098.), hogy a bérek 25 százalékkal csökkentek (VUL 20.), hogy a kéményseprő reáliparjogosítvány átvétele után a kéményseprési díjak 30 százalékkal estek (VUL 52.), hogy 30 százalékos (VILI. 59., 241.), illetve 39.7 százalékos bércsökkenés állott be (LX. 314.). Az üzlethelyiség bérleténél bekövetkezett 40 százalékos s a nagyobb lakás bérleténél bekövetkezett 35 százalékos béresést a IX. 947. sz. alatt közölt kúriai ítélet nem tekintette ugyan a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó eltolódásnak, mégis megállapította, hogy a szóbanforgó bérleti szerződésnek huzamos jogviszonyt létesítő természetére figyelemmel alap lenne a gazdasági lehetetlenülés szabályainak alkalmazására s e szabályok csak az adott esetben fennforgó egyéb gátló körülmények miatt nem voltak alkalmazhatók. Azok a körülmények, melyekre a gyakorlat az értékbeli eltolódás elbírálásánál a fent felhozottakon felül még figyelemmel volt, a következők: hogy a vevők nyomban birtokba léptek, viszont a vételárat csak az eladó halála után számítandó három éven belül kötelesek fizetni, s így az ingatlanok termését hosszabb ideig minden ellenérték nélkül élvezhették, viszont a tartozásuk után kamatot nem kellett fizetniök (VUL 1098.), hogy a gazdasági lehetetlenülésre hivatkozó fél régi életmódján mit sem változtatott (Vili. 20.), hogy az üzleti forgalom csak 6 százalékkal csökkent (VIIL 241.), hogy a gazdasági életben jelentékeny tényezőként szereplő pénzintézet, amely az üzletbérleti szerződéssel szemben a gazdasági lehetetlenülésre hivatkozott, még a jelenlegi viszonyok között is jelentős nyereség mellett nagy forgalmat bonyolít le (IX. 314.). hogy a bérbeadók a gazdasági lehetetlenülés címén leszállítani kért bérösszeget megfelelő mértékben már önként csökkentették (IX. 947.), hogy az előkelő szálloda környékén újabban villamos jár s közelében kevésbé színvonalas üzletek nyíltak, hogy az idegenforgalom lényegesen csökkent, hogy számos versenytárs keletkezett, s hogy a változott életformák a forgalmat kisebb szállodák és pensiók, bárok és egyéb helyiségek felé terelték (IX. 483.). Nem tekintette lényegesnek a Kúria egymagábanvéve, hogy a pensió bérlője a vendégektől a korábbi 12 pengő helyett most már csak 6 pengőt kap (VII. 939.),