Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tévedés. — 53 vagy fiatal korukra való tekintettel a jogszabályokban való kellő jártasságot és azok helyes értelmezésére való képességet nem lehet elvárni és akiknek rendszerint az ehhez szükséges ismereteket, vagy képességeket nincsen is módjukban megszerezni; de a jogban való járatlansága vagy tévedése címén az ilyen ügyletkötő fél is főképpen csak akkor támadhatja meg a maga jogügyleti nyilatkozatát, ha a jogügylet létesítésénél királyi közjegyző, vagy a felek által közösen megbízott ügyvéd, tehát olyan személy működik közre, akinek a feladatához tartozik az, hogy a feleket a szükséges jogi útbaigazításokkal ellássa és aki e helyett téves felvilágosítás adásával a felet a jogszabály tartalma, vagy annak helyes értelme tekitetében félrevezette, vagy pedig olyan jogszabály tekintetében, amelynek ismeretét a félről feltenni nem lehetett nem adta meg azt a tájékoztatást, amelyre ilyen esetben az élet közönséges felfogása szerint szükség lett volna (VUL 1., IX. 3., 131., 1049.). Ennek megfelelően hatálytalanította a Kúria az osztályegyességet, amikor a végrendeleti örökösül nevezett özvegy azért kötött a végrendeletnél kedvezőtlenebb osztályos egyességet, mert ügyvédje azt a jogi véleményt adta neki, hogy néhai férjének az ő javára tett végrendelete azon okból is érvénytelen, mert csak igen rövid ideig éltek együtt és a házasság elhálása sem történt meg, továbbá azt a véleményt adta, hogy őt özvegyi jogon csak a hagyaték y4 része illeti meg és hogy az ellenérdekű felek az örökösödési per megindításával hosszú időre megakadályozhatják, hogy ehhez a haszonélvezethez hozzájusson, továbbá, hogy az örökhagyó ősi vagyonára őt özvegyi jog úgysem illeti meg (Vm. 1.). Hatálytalanította a Kúria azt a megállapodást is, melyben a kéményseprő férj özvegye az ipar gyakorlásából férjének halála után eredő jövedelme egy részéről mostoha gyermekei javára lemondott nem tudván, hogy az iparból eredő jövedelem az özvegyet illeti meg. Lényegtelennek tekintette itt a Kúria azt, hogy az özvegy tévedése arra vonatkozott-e, hogy férje reáljogon gyakorolja-e a kéményseprő ipart, vagy arra, hogy személyjogon folytatott ipar esetén is megillette-e néhai férjét a halála utáni jövedelemről való végrendelkezés joga (IX. 3.). Hatálytalanította a Kúria azt az osztályos egyességet is, melyben a túlélő házastárs beleegyezett abba, hogy a házasság tartama alatt az örökhagyó házastárs szüleitől kapott pénzen vásárolt ingatlan, mint ági öröklés alá eső vagyon másnak adassék át (IX. 1049.). Viszont nem hatálytalanította azt az osztály egyességet, melyet az egyik örökös azon a címen támadott meg, hogy ő nem tudta miszerint az osztály egyességben örökséghez juttatott egyik testvér, aki az örökhagyót megölte érdemtelenségénél fogva nem örökölhetett volna. Ennél a döntésénél a Kúria abból indult ki, hogy a nép széles rétegeinek tudatában mélyen benne gyökerezik az a szabály, hogy aki az örkhagyót szándékosan megölte az az utána való öröklésre érdemetlenné válik (IX. 131.). A jogban való járatlanság miatt tévedés címén a fentebb felsorolt feltételek nélkül is megtámadhatja jogügyleti nyilatkozatát az