Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tévedés. — 49 8- Tévedés. Anyagi jogunk értelmében, az aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényegesen tévedésben volt megtámadhatja nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolnék (VII. 938., 993., VHI. 1., IX. 625., 1016., X. 138., 324., 455.). Áll ez a szabály a felmondásra, mint egyoldalú jognyilatkozatra is (X. 324.). Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést s a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltételei nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát (X. 455.). A szerződő fél halála után a megtámadás jogát az utódlás terjedelmében az ő jogutódai gyakorolhatják, ha ez a jog elévülés következtében, vagy más módon a jogelődjük életében meg nem szűnt (X. 455.). Azon a címen, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette a bírói árverés csak az esetben támadható meg, ha az árverési vevő tévedése a vele szemben álló ügyfélként tekintendő valamennyi érdekelt terhére lenne róható, tehát ha a végrehajtást szenvedők, a jelzálogos hitelezők s esetleg az árverés által érintett más telekkönyvi érdekeltek valamennyien okozták volna vagy felismerhették volna a tévedést. Az egyik jelzálogos hitelezőnek az a ténye, hogy tévesen jelölte meg az árverésre kerülő ingatlant s ennek folytán az árverési hirdetményben az elárverezendő részingatlan helyett a becsérték az egész ingatlan értékének megfelelően állapíttatott meg és ez a vevőt megtévesztette, nem szolgálhat alapul az árverési vétel megtámadására (X. 138.). A megtévesztésre alapított megtámadásnak alapfeltétele az, hogy a jogügyleti nyilatkozatot tevő felet a nyilatkozat tételére a másik fél szándékosan csalárd megtévesztéssel bírja rá (IX. 625.). Fennforog ez a csalárd megtévesztés, ha az ellenfél lényeges körülményeket, az ezekről való jobb tudomása ellenére elhallgat a másik fél előtt pl. a haszonbérbeadó elhallgatja a haszonbérlő előtt, hogy az ingatlan végrehajtási zár alatt áll (IX. 892.), vagy az okleveles gépészmérnökként alkalmazásban lévő fél elhallgatja, hogy csupán egy külföldi műegyetemen tett államvizsgáról szóló bizonyítványát tekinti oly oklevélnek, amelynek alapján a gépészmérnöki címet használja (C. II. 413—1933.), vagy a fél olyan Ígérettel veszi rá a másik felet az egyességkötésre, melyet nem is akar komolyan teljesíteni (C. VI. 2594—1935.). A szerződés teljesítésére irányuló akarat hiányát azonban nem lehet akkor megállapítani, ha az ajándék fejében eltartást vállaló fél eltartási kötelezettségét egy ideig teljesítette (C. IV. 5369—1935.). Boda—Vincenli: Megánicgi Döntv énytár