Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)
— A tiltott ügylet fogalma és esetei. — 35 foglalt azt a kikötést, hogy az ügylet a megajándékozott durva hálátlansága esetén se hatálytalanítható (VHI. 389.), a Rokkantsegélyző és Nyugdíjegyesület belügyminiszterileg láttamozott alapszabályainak azt a rendelkezését, hogy a segélyezett tagoknak a tagsági viszonyból eredő vitás ügyei felett a velük ellentétes érdekű fizető tagokból alakult választott bíróság döntsön, amelynek díjazását az egyesület központi választmánya állapítja meg. A Kúria kimondotta, hogy a választott bíróságnak ez az öszszetétele már eleve nélkülözi azokat a feltételeket, melyek a bírói döntés függetlenségének és pártatlanságának, valamint az ügyfélegyenlőségnek közérdekű követelményeit biztosítják, a választott bíróság megalakításának ez a módja tehát, mint a bírói ítélkezés általános alapelveibe és így a közrendbe ütköző ellenkezik a jóerkölcsökkel is (VH. 1088.), azt a részvénytársasági közgyűlési határozatot, mellyel családi részvénytársaságnál a két érdekeltség egyike kis szótöbbséggel a saját kebeléből kirendelt ügyvezetőségnek a rendes illetményein felül a bruttó forgalom után jutalékot kötelezett az üzem netáni veszteséges voltára való tekintet nélkül, melynek eredményeképpen az ügyvezetők 11.147.— pengőt vettek fel akkor, amikor az évi nyereség osztalékfizetés nélkül mindössze 412.36 pengőt tett ki (VH. 1009.), az árveréstől való tartózkodásért tett pénzigéret (VEI. 106.), a más ügyekben felmerült ügyvédi költségeknek a gyermektartásdíj megítélt összegéből történt visszatartását (IX. 956.), a joggal váló visszaélés eseteit, amelyeket fentebb az Általános határozatok cím alatt a 18—20 oldalakon már ismertettünk. Nem tekintette a gyakorlat a jóerkölcsökbe ütközőnek: a háztartási költségek viselésére a házastársak között kötött megállapodást, amely megállapodásból eredő igényt a házasfelek egymással szemben bírói úton a házassági együttélés tartama alatt is érvényesíthetik (X. 432.), az olyan szerződési kikötést, mely szerint az egyik szerződő fél semmi címen sem igényelhet a másiktól kártérítést, amely kikötés azonban érvényesen nem terjedhet ki azokra az esetekre, melyekben a szerződő fél szerződéses kötelezettségeit szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból sérti meg (X. 256.), a szolgálati szerződésnek azt a kikötését, amely meghatározott munkaeredmény él nem érése esetén (pl. ha az alkalmazott havi 5—6000 P üzleti hasznot szerezni nem tud) a munkaadót azonnali hatályú felmondás jogával ruházza fel (IX. 7.), a nyugdíjszabályzatnak azt a kikötését, amely a befizetett nyugdíjjárulék visszafizetését kizárja (IX. 88.), és azt a kikötést^ hogy ha a nyugdíjas más vállalat szolgálatába áll és ott a nyugdíj jávai egyenlő, vagy annál nagyobb összegű illetményt élvez, úgy erre az időre a munkaadó nyugdíjkötelezettsége szünetel (VIIL 628.), 3*