Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tiltott ügylet fogalma és esetei. — 31 A jogügylet színlelt volta azonban érvénytelenségi okot csak annyiban állapít meg, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi ügylet nem jött létre; de ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, úgy annak eldöntésénél, hogy az ily szer­ződéssel szerzett jog érvényes-e a palástolt ügylet érvényességét kell a rávonatkozó szabályok szerint megítélni (IX., 631., C. V. 1941— 1934., C. V. 2305—1934.), még akkor is, ha a színlelt szerződés köz­jegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba, vagy közokiratba van foglalva (C. V. 1941—1934.). Ha a színlelt adásvételi szerződés valójában azt a meghagyást foglalja magában (mandátum mea et tua gratia), hogy a vevő köteles lesz a megvett ingatlant az eladó által hozandó vevőnek a közösen megállapítandó vételáron eladni és jogosult lesz magát a vételárból az eladókkal szemben fennálló költségkövetelésére kiegyen­líteni, ennek az adásvételi szerződésnek a színlelt volta nem teszi jog­szerűvé az eladó által a Tkvi rdts. 148. §-ára alapított törlési pernek a vevő elleni megindítását, miután a színlelt ügylet által palástolt meghagyás nem érvénytelen, az a kérdés pedig, hogy a felek között létrejött megállapodás más hitelezők kijátszását célozza-e e hitele­zők perben állása és megtámadási cselekménye hiányában a szerződő felek közötti perben egy részt el sem bírálható, másrészt a szóban­forgó ügyletnek, csupán a hitelezők irányában való hatálytalansá­gát vonhatja maga után (IX. 631.). 5 Tiltott ügylét. 1. A tiltott ügylet fogalma és esetei. — 2. A tiltott ügylet joghatásai. 1. A tiltott ügylet fogalma és esetei. A jog iés az erkölcs megsértése ezek hatályát nem érinti. Az erkölcstelenségnek és a visszaélésnek ez a minősítése nem szűnik meg azáltal, hogy azt többen űzik és ez a sértő cselekmény követ­kezményei alól nem mentesíthet. A droguisták által űzött az az egy­oldalú gyakorlat, hogy olyan készítményeket árusítanak, amiket fenn­álló szabályaink szerint kizárólag a gyógyszerészeti jogok élvezeté­ben és gyakorlatában lévő gyógyszerészek árusíthatnak — nem men­tesít e visszaélés következményei alól (VII. 442.). A jóerkölcsökbe ütközik az a megállapodás, amelyet a házas­ság felbontása érdekében, vagy annak céljából kötöttek (IX. 334., C. III. 2460/1934.). Az ilyen szerződés akkor is a jóerkölcsökbe üt­közik, ha azt nem a házastársak, hanem a házastárs és egy har­madik személy kötik (IX. 334., 335.,). Nem változtat az ilyen ügy­letnek a jóerkölcsökbe ütköző voltán az sem, hogy ha az a házasság felbontása érdekében egyedül csak vagyonjogi rendelkezéseket fog­lal magában (C. ül. 2460/1934.), viszont a házasság felbontása és a vagyonjogi rendelkezés tárgyában együtt intézkedő szerződés is ér­vényes, (ha a vagyoni juttatás nem a házasság felbontására irányuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom