Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

176 — A közszerzemény kiadása — sági együttélés alatt eltékozolt vagy amivel vagyonát ezalatt az idő alatt élők közötti ingyenes juttatásokkal vagy szándékosan apasz* totta (VEI. 457., IX. 275., C. I. 809—1032.). A házasság fennállása alatt a házastársak közös gyermeke részére történt juttatások a közszerzeménynek sem javára, sem terhére nem jönnek számításba, mert ezek a házasság fennállása alatt szerzett és annak megszűnése előtt elidegenített vagyon tekintete alá esnek (C. I. 6028-^1932.). Az egyik házasfél által a korábbi házasságából származó gyermekeinek a későbbi házasság tartama alatt adott ingyenes juttatások, valamint a házasfélnek a házasság tartama alatt kifizetett külön adósságai nem a közszerzemény, hanem a különvagyon terhére veendők számításba (C. I. 6028—1932.). A közszerzeményi mérlegnél a hiányzó különvagyont hivatalból is számításba kell venni, mert enélkül a leszámolás nem teljesíthető (C. I. 665—1934., C. I. 5148—1931.). A közszerzemény meghatározásánál a házasság alatt kifizetett adósságot abban az értékben kell számításba venni, amely érték az adósság törlesztésére a valóságban fordíttatott (C. I. 5885—1934.). Azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyeket az egyik házasfél a házastársától ingyenesen kapott, a megajándékozott fél közszerzeményi követelésébe be kell tudni, függetlenül attól, hogy az ajándékozó az ingyenes adomány betudását kikötötte-e (IX. 490.). Közszerzeményi megosztás alá a házassági életközösség tartama alatt előállott vagyonszaporulatnak csak a közös tartozások kielégítése, vagy levonása után fennmaradó része esik. A hitelezővel szemben tehát, akinek a házasság tartama alatt keletkezett követelése a házastársak közös tartozásának tekintendő, a közszerzemény teljes egészében s nemcsak az elhunyt házastársat illető felerészében tekintendő a hajgyátékához tartozónak, s a házasság alatt keletkezett vagyonból az életben maradt házastárs közszerzeményi igényére tekintet nélkül kielégítést szerezhet (X. 600.). 3. A közszerzömény kiadása. A közszerzeményi igény a házasság megszűntével válik érvényesítihetővé (VHI. 524.). A házasság jogi fennállása alatt a közszerzemény megosztása nem követelhető (X. 439.). Ebből következik, hogy a házassági életközösség fennállása alatt az egyik egyik fél által szerzett és annak a nevén álló ingatlanokkal az a házasfél, akinek a nevén állanak, a házasság fennállása alatt a tulajdonjogánál fogva szabadon rendelkezhetik s ha azokat játruházza, a házasság megszűnése után magukból az ingatlanokból a közszerzeményi jutalék kihasítását sem a másik házastárs, sem ennek halála után az örökösei nem követelhetik (VII. 1162., VIII. 43., IX. 321.).