Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A házasság megszűnésének következményei — 159 meghatározott valamely okból származó cselekvőképtelenséget tud bizonyítani (C. HE. 997—1935.). Ha a házastársát jogos ok nélkül elhagyó fél a különélésre elrendelt határidő letelte után is folytatja a különélését, ez állandóan ható kötelességszegés és ezért, mint új tényt, felhozhatja azt a bontást kérő fél a perben akkor is, ha a H. T. 100. §-ában megszabott határidőbeín) nem kérte az eljárás folytatását, mert ennek csak az a következménye, hogy a különélés elrendeléséig felhozott bontóok alapján nem kérheti többé a házasság felbontását (C. HE. 5569—1934.). A házasság felbontásának a kérésére a H. T. 100. §-ában megszabott határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye (Vm. 1124.). VII. A házasság megszűnésének következményei. A H. T. 94. §-a értelmében az elvált vétkes nő férjének a nevét nem viselheti. A vétkessé nyilvánításnak ez a jogkövetkezménye magából a törvényből folyik és így azt az ítéletben külön kimondani nem szükséges (C. HL 1462—1935.). Ha a bontó ítéletben férje nevének a viselésére jogosított nő utóbb arra érdemetlenné válik, a volt férj kérheti, hogy elválasztott felesége az ő nevének viselésétől eltiltassék (X. 51;). Helyet adott a férj részéről előterjesztett ilyen kérelemnek a Kúria abban az esetben, amikor a nő, aki már a házasságkötés előtt, majd a házasság tartama alatt is igazolványos kéjnő volt és akinek a férje annak idején hozzá is járult ahhoz, hogy addig, amíg ő maga megfelelő keresethez jut, a nő az említett foglalkozását folytassa, a házasság felbontása után is tovább folytatta ezt a foglalkozását úgy, hogy a kéjnőkről Vezetett nyilvántartásban a volt férje neve alatt szerepelt. A Kúria álláspontja szerint a férj is súlyosan vétett ugyan az erkölcsi törvény ellen azzal, hogy feleségének kéjnői foglalkozásába beleegyezett, ennek ellenére is jogosítva volt azonban az ilyen erkölcstelen állapot megszüntetését bármikor követelni és ez a jog az ő nevét viselő volt feleségével szemben a házasság felbontása után is megillette őt, a keresetindítás pedig az erkölcstelen állapot megszüntetésére irányuló felhívásnak is tekintendő (X. 51.). A házasság megszűnésével kapcsolatban érvényesíthető vagyonjogi igényekről alább Ajándék a házasság okából, Közszerzemény, Különvagyon, Hozomány, Hitbér és Nőtartás címek alatt lesz szó. Vili. Perjogi szabályok. A H. T. 114. §-a értelmében magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság Ítélete hatályos (VHI. 390., X. 74.). Ez a szabály a kettős vagy többes állampolgárság esetében is áll és így külföldi bíróságnak magyar állampolgár házassági perében hozott