Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

152 — Időmúlás — c) Időmúlás. Az időmúlás a H. T. 83. §-a értelmében — ugyanúgy, mint a 82.§. szerint a megbocsátás — a kereseti jogot elenyészteti. (IX. 979, X. 375., C. HL 1498—1933.). Ennek a jogi hatásnak a létrejötte nem függ attól, hogy a bontás kérésére jogosult fél megbocsátotta-e a házastársa vétkes magatartását és emiatt mulasztotta el a bontásnak a törvényes határidőn belül kérését, vagy sem. Az időmúlásnak a kereseti jog elenyészését eredményező hatását ezért megállapította a Kúria olyan esetben is, amikor a sértett fél a vétkes házastársa ellen büntető eljárást tett folyamatba és a bontóperben erre a körülményre annak a bizonyítékaként hivatkozott, hogy ő a házastársa vétkes magatartását meg nem bocsátotta. (C. ni. 1498—1933.). Annak az elbírálásánál, hogy valamely tényt az időmúlásra tekintettel lehet-e még bontóokként érvényesíteni vagy sem, az az ügydöntő kérdés, hqgy az arra a tényre alaipított bontóok a kereset, üíetőleg a viszontkereset előterjesztéséig , elévült-e vagy sem. így van ez akkor is, ha a kereset vagy a viszontkereset eredetileg más tényekre volt alapítva. Ha tehát a kereset vagy a viszontkereset előterjesztéséig valamely tény tekintetében az elévülés még nem következett be, akkor az ilyen tényt a per során későbben is lehet bontóooként felhozni és annak, hogy ez mikor történik meg, az elévülés szempontjából nincs jelentősége. (VIII. 482, X. 146., C. III. 5124—1932.). Ekként a már folyamatba tett per során fel lehet hozni kereseti alapként olyan okot is, amely az arra alapított kérelem előterjesztésekor önálló új kereset alapjául már nem szolgálhatna. (VlLL. 482.). Az előadottakból következik, hogy a kereset, illetőleg a viszontkereset előterjesztése után történt tényekre nézve az elévülési idő folytatása be sem állhat addig, amíg a per folyamatban van. (X. 146., C. HL 5124—1932.). A H. T. 83. §-ának első bekezdésében a kereset megindítására megszabott hat hónapos határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a bontóok a bontást kérő házastársnak tudomására jutott. Ez az időpont a házastárs vétkes cselekményének a bontást kérő házasféllel történt közlésével már bekövetkezett; az a körülmény, hogy a házasfél hisz-e vagy sem a vele közölt vétkes cselekmény valóságában, a bontóok érvényesítésére meghatározott elévülési időre ki nem hat. (X. 188.). Más esetben attól az időponttól számította a Kúria a hat hónapi határidőt, amikor a fél házastársának vétkes magatartásáról (természet elleni fajtalanságáról) biztos tudomást szerzett (C. III. 1844—1934.). A H. T. 83. §-ában meghatározott határidő a büntető perben hozott ítélet jogerőre emelkedésének napjától azokban az esetekben veszi kezdetét, ahol a H. T. a büntető úton történt elítéltetés tényét