Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Viszonylagos bontóokok. — 185 zasság feldúltságának előidézésére is alkalmasak s viszont azok a körülmények, amelyek a viszonylagos bontóok érvényesülését kizárják (C. HL 3456—1934.). Az elhagyó házasfél, még ha jogos okból történt is a távozása, nem érvényesítheti a H. T. 80. §. a., pontjában meghatározott bontó okul a távozásával beállott különélést. Ez a különélés ugyanis következménye az elhagyott házastárs által elkövetett és a távozást előidéző cselekménynek, miből folyóan a bontó ok alapjául az a cselekmény szolgálhat csak, amely az elhagyó házastárs távozását előidézte. Ez a cselekedet pedig, ha folytonosnak jelentkezett is, a távozással lezáródik (X. 506.). Apróbb szóváltások, vagy elnézést és megbocsátást igénylő kisebb hibák és kötelességsértések nem szolgálhatnak jogos okul a házassági életközösség megszakitására, ellenben súlyos tettleges bántalmazások, hacsak az eset körülményeinél fogva nem menthetők, az életközösség megszakítását rendszerint vétlenné teszik (IX. 246.). így olyan esetben, amikor a tűzoltói ügyeletre siető férj öltözködés közben nem találta meg egyik ruhadarabját és emiatt egy faredőnyös tálcát a felesége fejéhez vágott, a Kúria úgy találta, hogy, ha a férj ezért a bántalmazásért a beteges feleségét a szolgálatba meneteléig megkérlelte volna, akkor a feleség az adott helyzetben ezt a tettleges bántalmazást megbocsátani tartozott volna, minthogy azonban ez meg nem történt, a férje által már más alkalommal is bántalmazott feleségnek a közös lakásból az eset után rövid időre történt távozása vétlennek minősült (IX. 246.). Jogos ok nélkülinek tekintette a Kúria a házassági életközösségnek a feleség részéről való megszakítását, amikor a férj könnyelmű költekezésével a családját nélkülözéseknek tette ugyan ki, azonban a könnyelmű költekezés fogalmát kimerítő, mert a felek anyagi helyzetéhez mérten nagy összeget emésztő rádió-vásárlás után a feleség még több mint egy évig együttélt a férjével és csak azután hagyta el a férjét, amikor már a rádió-vásárlás és az abból származó következmények nem jöhettek az elhagyás okaiként figyelembe (Vm. 85.). Nem tekintette a Kúria a házasélet megszakitására jogos oknak azt a körülményt, hogy a nehéz testi munkával foglalkozó férj a legnagyobb gazdasági munka (aratás) idején a házassági tartozás teljesítését egymásután három éjszakán fáradt voltára való utalással megtagadta, sem pedig a férjnek azt a további magatartását, hogy a történteket a család körében előadta, mert ennék nyüvánvaló célja az volt, hogy hozzátartozói meggyőzzék a feleségét kívánságának helyt nem álló voltáról és a közöttük támadt ellentétet elsimítsák (C. UJ. 908— 1933.). Másfelől nem fogadta el a házassági életközösség megszakitásának jogos okául a Kúria a férjnek azt a magatartását sem, hogy feleségétől, aki a házasság megkötését megelőző megállapodásban egy ideig tartó türelmi időt kért és kötött ki a nemi érintkezés teMntetében,a házassági tartozás teljesítését követelte és ebből a célból a két