Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Viszonylagos bontóokók. — 129 megtiltani, hogy a felesége cselédsorban levő egyénnél látogatást tegyen, vagy, hogy sikkasztásért pénzibüntetésre itélt cipészmesternek a feleségével érintkezzék. (C. ül. 2254—1984.). A saját és férje jóhírnevét veszélyeztetőnek és ezzel a házastársi kötelességet sértőnek találta a Kúria a nyugalmazott gimnáziumi tanár feleségének azt a viselkedését, hogy bűnözésre gyanús idegenekkel huzamos összeköttetést tartott fetnn, postájukat megokolatlanul a nevére irányította és ekként viselkedésével okozója lett annak, hogy a hatóság előtt gyanúiba és ennek folytán letartóztatásba került, habár a ténykedéseiért büntetésben nem is részesült. (C. HL 5968—1934.). Az iszákosság a H. T. 80. §-a alá eső bontóoknak csak akkor minősíthető, ha a házasfél azzal a családját vagyoni romlásnak teszi ki, vagy ha az botrányos életmódban nyilvánul meg, vagy oly mértékben állandósul, hogy az abból eredő tűrhetetlen magatartás folytán a házasélet folytatása a másik házasfélre nézve életviszonyainál fogva teljesen elviselhetetlenné válik (IX. 489., 1124.). A házastárs iránti tisztelet és megbecsülés kötelességét szándékosan és súlyosan sérti az a házasfél is, aki a házastársáról mási előtt becsmérelő kijelentést tesz. Ez akkor is bontóok, ha a házasfelek különélésének az idejében történik. (C. III. 2031—1935.). Más esetben a Kúria menthetőnek találta a különélés alatt a házastárssal szemben elkövetett szitkozódást és fenyegetőzést, tekintettel a különélő fél elkeseredésére és arra a körülményre, hogy a különélés idején elkövetett ilyen cselekmények beszámíthatósága a házastársak elhidegülése folytán sokkal enyhébb, mint a korábbiaké (X. 677.). A házastársnak szóbeli kijelentésekkel való sértegetése is szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés lehet. A férjet megillető családfői hatalom, miként a feleségnek testi bántalmazására, úgy arra sem tejed ki, hogy a férj a feleségét menthető ok nélkül sértő szavakkal illesse (Vin. 1006., C. 2039—1934.). Adott esetben, amikor a házastársak közös gyermekét a férj a szülői házon kívül, idegeneknél akarta elhelyezni és a feleség ezt megtudva, az e feletti ingerültségében azt a kijelentést tette, hogy „akkor a kommunista apátok se jöjjön a közös lakásba", ennek a sértő kifejezésnek a használatát a Kúria az előzményekre tekintettel nem minősítette súlyos és szándékos házastársi kötelességsértésnek. (IX. 364.). A férjet megilleti ugyan a háztartás vezetése felett az ellenőrzés joga, s attól sem zárható el, hogy feleségének a háztartással kapcsolatos költekezését és egyéb eljárását bírálat tárgyává tehesse, ezzel a jogával azonban csak a család érdekeit érintő komoly okból, felesége női önérzetének és hitvesi méltóságának sérelme nélkül élhet (IX. 273.). Ezt a kötelességét sértette meg adott esetben a Kúria megállapítása szerint a férj, amikor kellő nyugodtsággal símán elintézhető apró házi kellemetlenségek túl-pedáns feszegetése Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár 8