Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Viszonylagos bontóokok. — 125 ségnek azt a magatartását, hogy a mostoha leányának veszekedés közben azt mondotta: „az én párnám alatt nincs pálinkás bütykös, mint az anyád párnája alatt," bár az a gyermek és elhalt anyja között levő érzelmi kapcsolatot sértette és a férj iránt tartozó tiszteletet is figyelmen kivül hagyta, menthetőnek találta abból az okból, mert megelőzően a gyermek tett olyan nyilatkozatot, amellyel a mostohaanyja irán tartozó tiszteletet sértette meg és annak családi helyzetét lebecsülte. (C. HL 3296—1934.). A házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértése lehet a házastársnak megkárosítása, az ő anyagi érdekeinek a veszélyeztetése is. Ily vétkes magatartás az, ha a feleség a háztartás körében az őt illető jogkört túllépve, a férje vagyoni erejét meghaladóan, annak vagyoni romlását előidézni alkalmas adósságokat csinál. (IX. 1058.). Ezzel szemben a férjnek családfői kötelessége a kiadások fedezését a szükséghez mérten fokozottabban is ellenőrizni és ekként az adósságok felhalmozódását megakadályozni. (IX. 1058.). A feleség rossz gazdálkodását és azt, hogy hitelben vásárolt, majd zaklatott helyzetében kölcsönök után futkosott, nem tekintette a Kúria a házastársi kötelesség szándékos megsértésének, amikor nem merült fel adat arra, hogy akár a férjétől a háztartásra kapott, akár pedig a kölcsönkért összegeket nem a háztartásra, vagy ezzel kapcsolatos kiadásokra, hanem más, meg nem engedett célra fordította. Ugyanebben az esetben azt sem tekintette bontóoknak a Kúria, hogy a feleség az egyik hitelügyletnek a férje előtt való elpalástolása céljából, a férj ellen indított behajtási perben, maga írta rá a férje nevét az ügyvédi meghatalmazásra (IX. 1058.). A házasság jogi fennállása alatt az a kötelezettség is terheli mind a két felet, hogy a közös lakást sértetlenül fenntartsák; ezért a házassági életközösséget megszakitó fél — még ha a másik fél vétkes magatartása adott is okot neki az életközösség megszakítására — csak a saját szükségletére nélkülözhetetlen tárgyakat viheti magával. Ennek a kötelezettségnek megsértése bontóok. (IX. 1125.) Ha azonban az elhagyott fél nem élt azzal a jogával, hogy a különélés alatt a házastársától a jogtalanul elvitt ingóságokat igényelje, akkor a legszükségesebb tárgyak elvitelének túllépését bontóokként nem érvényesítheti. (IX. 274.) A házasfeleknek kötelessége egymást a megélhetés küzdelmeiben kölcsönösen segíteni és gyámolítani s különösen, ha az egyik fél szorongatott helyeztbe kerül, azt a másiknak anyagilag is kötelessége támogatni. Nem állapította meg azonban a Kúria a házastársi kötelesség megsértését olyan esetben, amikor az eladósodott és ezért anyagi támogatásra szoruló házasfél az életközösségnek jogosulatlan megbontásával maga tette lehetetlenné, hogy házastársa a kölcsönös támogatás erkölcsi kötelességét vele szemben teljesíthesse és meg volt állapítható, hogy a vagyoni romlásnak kitett házasféllel szemben a másik felet károsítási szándék nem vezette. (C. III. 5210—1935.).