Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Viszonylagos bontóokók. — 121 házassági életközösség fennállása alatt a feleségen mutatkozó nemi betegség a férjtől származottnak vélelmezendő és e vélelemmel szemben a férjet terheli annak a bizonyítása, hogy a fertőzés nem tőle ered (IX. 853., 978.), vagy, hogy ő a saját fertőzött állapotáról nem tudott (IX. 853.). Súlyos kötelségszegés a házasfélnek az a magatartása is, ha annak ismeretében, hogy vérbajban szenved, betegségének a gyó­gyítását elmulasztja, betegségének a tudatában házastársával nemi­leg érintkezik és ekként őt a megfertőzésnek teszi ki. Ebben az eset­ben azonban a Kúria a bontást kérő félnek a terhére rótta mind­azoknak ia tényeknek a bizonyítását, amelyekből a kötelességsér­tésre lehet következtetni (IX. 1006.). Nemi érintkezés nélkül egymagában is súlyos kötelsségszegés a házasfélnek az a mulasztása, hogy a házasság megkötése idején már megvolt vérbaját nem kezelteti és ennek folytán a megfertőzés veszélyével meggátolja azt, hogy a megszakadt házas együttélés helyreálljon (IX. 980.). Adott esetben szándékos és súlyos házastársi kötelességsér­tésnek tekintette a Kúria a férjnek azt a szívtelen viselkedését kü­lön is, hogy az együttélés ideje alatt tőle kapott nemi betegségében a feleségét soha meg nem látogatta, hogyléte iránt egyáltalában nem érdeklődött és emellett a különélés ideje alatt idegen nővel há­zastárshoz nem illő módon viselkedett (C. ÜL 790—1935.). A férjet a vele együtt élő, vagy jogos okból különélő feleségével és gyermekével szemben terhelő tartási kötelezettség elmulasztása a H. T. 80. §-ának a) pontjában foglalt bontóokot csak abban az esetben valósítja meg, ha a kötelezett annak ellenére, hogy módjá­ban lenne a tartást szolgáltatni, azt jogos indok nélkül és szándéko­san mulasztja el (Vm. 42., 205., IX. 1007., C. m. 4710—1934.,). A IX. 342. alatt közölt határozat szerint ez a mulasztás szándékos házastársi kötelességsértésnek csak akkor minősíthető, ha az arra kötelezettnek a tartás teljesítése saját létfenntartásának veszélyez­tetése nélkül módjában volna. Ugyanígy döntött a X. 529. szám alatt közölt határozat is, amely nem rótta a vagyontalan napszámos terhére azt, hogy a kü­lönélés alatt feleségéről nem gondoskodott (X. 529.). Szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés megállapítá­sára alkalmas a férjnek az a magatartása, hogy ingatlanát a feleség tartási igényének kijátszása céljából eladja (C. HL 4710—1934.). Nem szolgálhat a házasság felbontására alapul az a körül­mény, ha a férj a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt nem tud olyan keresethez jutni, amelyből a felesége eltartását is fedezni tudná (IX. 517.). A házastársiak vagyoni romlása, még ha azt ered­ményezi is, hogy a férj önhibáján kívül nem tud eleget tenni a tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom