Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A házasság érvénytelenítése. — 101 általán érdeklődést házastársának a múltja és lényeges személyi tulajdonságai iránt. Ennek az ellenkezőjére lehet következtetni azokból az adatokból, amelyek arra mutatnak, hogy a házasságot megtámadó fél a házasságkötésnél anyagi érdekeket tartott szem előtt (IX. 215.). Nem lehet megtámadni a megtévesztéssel kötött házasságot, ha azt a megtévesztett házastárs a megtévesztés alól való fe' szabadulása után helybenhagyta. A H. T. 65. §-a értelmében az eset körülményei szerint kell megállapítani, hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e. A Kúria nem állapította meg a helybenhagyást olyan esetben, amikor az epilepsziában szenvedő házasfélnek a betegség természete felől megtévesztett házastársa a betegség gyógyíthatatlan voltának tudomására jutása után kíméletből nem szakította meg azonnal az együttélést, hanem azt még huszonhárom napig folytatta (IX. 1142.). Annak az elbírálásánál, hogy a házasságnak tévedés vagy megtévesztés címén való megtámadása tekintetében a kereseti jog a H. T. 57. §-ia szerint időmúlás folytán elenyészett-e vagy sem, az a döntő kérdés, hogy mikor szerzett a házasságot megtámadó fél a való tényállásról kétségtelen tudomást. Ha például gyógyíthatatlan elmebaj esetén nyomban, amint erről a szakértők véleménye alapján kétségtelen tudomást szerzett, kérte a házasság érvénytelenítését, nem lehet szó a kereseti jogának időmúlás folytán elenyészéséről, ha hallott is egyet-mást a házasság megkötése előtt a házastársa betegségéről (C. m. 3543—1934.). Magyar állampolgárok között, még ha azok korábban valamely külföldi állam polgárai voltak is, a házasság érvénytelenítésének a kérdésében a magyar bíróságok a H. T. 114. §-a alapján joghatályosan dönthetnek, függetlenül attól, hogy a peres felek a külföldi állampolgárságukat is megtartották-e és, hogy a magyar bíróság ítéletét a másik állam hatóságai a saját területükön joghatályosnak elismerik-e. Az anyagi jog alkalmazásánál ilyen esetben a lex patriae elve az irányadó, ennek következtében a magyar bíróság a másik állam törvényeinek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit teljesen figyelmen kívül hagyhatjta. (VII. 1096.) A házasságot megtámadó kereset bontó keresettel is összekapcsolható. Az ugyanazon házasfél által egyazon perben érvényesített ilyen keresetek közül elsősorban ia megtámadási keresetet kell elbírálni, hacsak a felperes kifejezetten nem kívánja, hogy a bíróság elsősorban a bontópert bírálja el. Ha a házasfelek egyike bontópert, (a másika pedig külön megtámadási pert tesz folyamatba, ezek a perek az elsőfokú bíróság előtt egyesíthetők, sőt együttes tárgyalásuk a felebbezési eljárásban sincsen kizárva. Hyen esetben a bontó