Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Szabadalom — 75 egyén fényképének a fényképész beleegyezése nélkül történt közzétételével követték el és az ábrázolt személy elhalálozott, mert adott esetben az elhalálozás folytán a sérelmezett közzététel ismétlésétől már nem kellett tartani (VII. 289.). Mellőzte az elkobzást a Kúria akkor is, amikor a bitorló a forrás megjelölése nélkül vette át a sértett szerzeményét, az elkobzás azonban a bitorolt részekre az elkülönítés nehézségei miatt a bitorló érdekeinek méltánytalan sérelme nélkül keresztül vihető nem volt, a sértett pedig a nem vagyoni kárért megtérítést kapott, így ránézve az elkobzás mellőzése erre való figyelemmel nem volt sérelmes (C. I. 277/1930.). A hírlapi közzététel iránti kérelmet a Kúria cgyizben azért utasította el, mert a vétsésr csekély fokára való tekintettel nem látott arra elég okot (G. 277/1930.). Ha a bitorló cselekmény a szerzői jog bitorlásán felül tisztességtelen versenycselekményt is jelent, nincs jogi akadálya annak, hogy a cselekménynek mind a két minősítése megállapittassék, amennyiben ugyanis a kétféle minősítéshez eltérő jellegű magánjogi következmények fűződnének, a sértett fél nem lenne megfosztható attóh hogv magából a cselekményből — bárminő minősítés mellett — származó magánjogi összes igényeit érvényesíthesse (VI. 577., G. I. 950/1931.). Ha azonban sértettnek a kérdéses cselekményből származó magánjogi követelései a szerzői jog szándékes bitorlásának megállapítása esetében is kivétel nélkül megítélhetők a kereset elbírálása szempontjából lényegtelen a tisztességtelen versenyként való minősítés kérdése (VI. 577.). Aki valamely találmány értékesítésére vállalkozott, az ezzel járó kiadásokat és az esetleges sikertelenségnek a kockázatát magára vállalta, amiből az következik, hogy ha a találmány értékesítése céljából tett lépései olyan okból nem vezettek sikerre, amely a felek egyikének sem róható fel hibául, akkor a felperes az alperestől még az értékesítés érdekében felmerült készkiadásainak a megtérítését sem követelheti. Ha azonban a feltalálók valamely terhükre róható mulasztással maguk hiúsították meg a találmány értékesítését, akkor a finanszírozó az értékesítés érdekében teljesített szükséges kiadásainak a megtérítését jogosan igényelheti (VI. i83.V A finanszírozó a szerződés hatálytalanítását kívánhatja, ha abban a másik fél által is ismert feltevésben is vállalkozott a szabadalmaztatásra és értékesítésre, hogy a szabadalom tárgya uj ésannak működése tökéletes, annak forgalombahozatala minden további tökéletesítés nélkül megtörténhetik, azonban ezek a feltevések nem váltak be (V. 119.).