Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Szerzői jog —• 71 lehet az a jogkövetkezménye, hogy rnegállapíttassék, miszerint a mulasztónak nincs olyan kizárólagos joga, mely akadályul szolgálna a nyilatkozatot kérő kiadói jogának gyakorlására; hanem a nyilatkozat megtagadásának csak az lehet a jogi következménye, hogy a mulasztó a nyilatkozattétel elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik (VI. 908.). A nyilatkozattétel megtagadása esetén a felhívó fél a Pp. i3o. §. értelmében keresetet is indithat annak megállapítása iránt, hogy a másik fél köteles nyilatkozni van-e kifogása a szerzői műnek a felhívó fél által tervezett kiadása iránt. E keresetnek neim előfeltétele az, hogy a másik fél előzőleg oly nyilatkozatot tegyen, vagy oly magatartást tanúsítson, amelyből a felhívó fél jogának kétségbevonására lehetne következtetni. Ezt a jogszabályt a Kúria az 1890 :XXXVII. t.-c. 57. §-ának analógiájára is alapítja, amely szakasz a szabadalmi kérdésekben a biztosítási kereset elhárítása végett helyet ad az ilyen megállapításnak. A Kúria álláspontja szerint, ha a szabadalmaknál — melyekről pedig mindenki által megtekinthető lajstromok vezettetnek — van ily megállapításnak helye, akkor még inkább indokolt az ily megállapítási kereset szerzői jogi kérdésekben, mivel a szerzői iogról nyilvántartás nincs (TI. 868.). Szerzői jogbitorlás esetén a szerzői jogában sértett fél abbanhagyást, pénzbüntetés kiszabását, vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését, zárlat, elkobzás, hirlapi közzététel elrendelését igényelheti (V. 5i3., VI. 077., 908., C. I. 95o/i93i.). Szerzői jogbitorlás esetén pénzbüntetést csak abban az esetben, lehet kiszabni, ha a tettest legalábh gondatlanság terheli (C. I.277/ 1930., C. I. 3448/i93o.). Mindenki, akinek gondatlan cselekménye, vagy mulasztása közrehat a bitorlást megvalósitó eredmény előidézésében, az maga is elkövetője, azaz tettese a bitorlás vétségének! s a Szjt. 18. §. értelmében büntetendő. Ez az álláspont felel meg az általános büntetőiogi elveknek is, melyek a bitorlásért való felelősség kérdésében a Szjt. 18—24. §§-ai értelmében a törvény különös rendelkezései hiányában alkalmazandók. Aki tehát gondatlanságból elkövetett szerzői jogbitorlásban működött közre, az nem mentesülhet a büntetés alól azon a címen, hogy ő csak bűnsegédi tevékenységet fejlett ki és hogy gondatlanság esetén az általános büntetőjogi elvek szerint ki van zárva a részesség büntetése (C. I. 3448/i93o.). A Szjt. 9. §. 1. pontja értelmében megengedett átvételnél a forrás megnevezésének elmulasztásával elkövetett szerzői jogbitorlásért a Kúria a vétkesség kisebb fokához képest, behajthatatlanság psetén egy napi fogházra átváltoztatandó 3o P pénzbüntetést szabott ki(C. I. 277/1930.). .1 kártrrílés megállapításánál lényeges befolyással bír az a körülmény, hogy terheli-e szándékosság, vagy legalább gondatlanság