Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Egy Süléi — „pest ugyancsak kimeríthetetlen változatossággal szabadon hagyhatják bizonyos irányban az értelem és akarat zavartalan működését. Ez alapon, a Kúria érvénytelennek nyilvánította az ajándékozási szerződést, noha a tanuk egy része igazolta, hogy az ajándékozónak voltak időnként világos időszakai (VI. 801.). Aki cselfekvőképtelen (elmebeteg) egyéntől szere? és az elmebetegségről tudomással bir, vagy erről a rendes ember gondosságával tudomást szerezhetett volna, annak szerzése nem tekinthető jóhiszemünek (VII. 54*)Az elmebaj miatt gondnokság alá helyezett egyénnek és ideiglenes gondnokának együttesen vállalt kötelezettségét érvénytelennek minősítette a Kúria, mert a Gyt. II3. §.-ának 8- és Q. pontjai ellenére gyámhatósági jóváhagyás nélkül történt a köteleinvállulás. Érvénytelennek minősítette a Kúria ezt a kötelemvállalást a kötelem egységénél fogva annak dacára, hogy az ideiglenes gondnok meg sem kísérelte gondnokoltja nevében a gyámhatósági jóváhagyás megszerzését. Indokolta ezt a Kúria azzai. hogy a kötelem súlyos feltételei mellett a gyámhatóság beterjesztés esetén sem hagyta volna jóvá az ügyletet (VII. 160.). 52. Holltányilvánitás. Holttányilvánitás esetében az a vélelem, hogy a holtnak nyilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely elhalálozásának idejéül a holtnak nyilvánító határozatban meg van állapítva (VI. II 19.). A Kúria régebbi gyakorlata szerint: a holttányilvánitásnak a korábbi házasság megszűntét eredményező joghatálya egymagában még nincsen; a holttányilvánítottal kötött házasság ugyanis a H. T. 7/1. §-a értelmében csak az által szűnik meg, ha az egyik házastárs, a másiknak holttányiivánitása után házasságot köt; a házasság- jogérvényes fennlétében pedig az ennek tartama alatt született gyermek törvényes származása mellett a törvényes vélelem harcol s e vélelemmel szemben, magából a holttányilvánítás jogerős kimondásából egyáltalában nem vonható e vélelmet lerontó jogkövetkeztelés arra, hogy az elhalálozás vélelmezett napja után született gyermek az atyától nem származhat s már ebből az okból tö.'vényíelen származásúnak lenne tekinthető (IV. 1/109.). Ujabban azonban a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogerős bírói határozat a holtíányiívánílott elhalálozására és a halál időpontjára a H. T. 73. §• második bekezdésében meghatározott olyan törvényes vélelmet állapít meg, amely mindaddig, míg azt •a vele ellentéles valódi tényállás törvényes keretek között meg nem dönti, absolut hatállyal bizonyítja a holttányilvánított halálát, en-