Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
— Lehetetlenülés — 49 miatt létszámcsökkentés címén elbocsátott alkalmazottnak fizetés folyósítása iránti keresetét nem erre a jogszabályra hivatkozva, hanem azért utasította el, mert a munkaadónak több ideiglenes alkalmazottja volt ugyanabban a munkakörben s így nem volt joga éppen a véglegesített felperest elbocsátani. iNincs helye a mezőgazdasági liaszonbérleti szerződésnek a gazdasági lehetet lenülés címén való hatálytalanításának, miután ezeknél a haszonbérleteknél külön rendelet szabályozza azt a kérdést,, hogy a gazdasági viszonyok változása folytán a szerződési kötelezettségek módosításra szorulnak-e s van-e helye emiatt a haszonbérlet rendkívüli felmondás utjáni megszüntetésnek. Ennek folytán a haszonbérleti jogviszony területén a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó jogszabályoknak az ügylet nyombani megszüntetése céliából való alkalmazhatóságát a törvényerejű rendelkezések általában kizárják (VI. 742., VII. 512.). Nem lehet a gazdasági lehetetlenülésre hivatkozni a trianoni szerződés alapján a magyar és jugoszláv állam között a régi korona-tartozások teljesítése tárgyában létrejött nemzetközi egyezmény intézkedéseivel szemben (V. 797.). A. gazdasági JehetcUonülésre, mint szerződést hatálytalanító okra kifogás alakjában is lehet hivatkozni (VII. 6/Í7.). A lehetetlenülés j oly amány aliént lehetetlenült ügylet alapján kiállított váltó nem érvényesíthető (VI. 1337.), s a másik fél sem kártérítést, sem elmaradt hasznot nem követelhet (VI. 1143.). Az V. ioi3. számú kúriai ítélet szerint gazdasági lehetetlenülés esetében a bíróság két intézkedést tehet: í. a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja, vagy 2. az egyik felet esetleg a kár méltányos megosztásával is elállásra jogosíthatja fel. A VII. 3i3. szám alatt közölt budapesti táblai ítélet is megosztotta az általános gazdasági viszonyokban beállott változás következményeit, akként, hogy megállapítván az 5 évi időtartamra kötött bérleti szerződés lehetetlenülését, nem azonnali felmondásra adott jogot, hanem azt mondta ki, hogy a szerződés a lakbérleti szabályrendelet szerint felmondható, határozatlan időre kötött bérleti szerződéssé alakult át. Ha valamely elvállalt mű előállítását olyan véletlen esemény teszi lehetetlenné, amely nem vezethető vissza a vállalkozó hibájára, a vállalkozót az eset bekövetkeztéig kifejtett munkásságáért ia kikötött díj aránylagos része és az abban benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti (VI. 488.). Az elmaradt haszonért a megrendelő nem tehető felelőssé (VI. 1143.). Boda-Meszlénv : Magánjogi döntvénytár. 4