Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

38 — KizsáJcmányoló ügylet — a később idült alkoholizmus miatt gondnokság alá "helyezett eladóról bizonyítást nyert, hogy már a szerződés megkötése előtti időben is többször járt a vevők kocsmáidba inni s hqgy ott 'többször fogyasztott hitelre is szeszes italt és jelentős összegű kocsmai tartozása volt (VI. 1289.). Nem állapította meg a tapasztalatlanságot midőn az üzletét eladó fél szakavatott üzletvezetője kíséretében volt. jelen a tárgyalásokon (IV. 1873.), vagy amikor tudatlansága és tapasztalatlansága miatt olyan egyén támadta meg a cséplőgép adásvételi ügyletet, akinek az ügylet megkötésekor két cséplőgép© is volt, amelyekkel bércséplést végzett (VI. 944)• A pénz értékének nem ismerésében megnyilvánuló tapasztalatlanságot sem állapitotta meg a Kúria a haszonbérlő okleveles gazdatiszt által 1922ben kötött adásvételi szerződésnél, amikor a korona nemzetközi értékelése a zürichi jegyzés alapján már általánosan ismert volt a amikor az ügyletkötő fél — ha másból nem — az értékmérőül gyakran használt búza árából tudomást szerezhetett az értékek eltolódásáról (G. VI. 7095/1929.). A kizsákmányoló ügyletre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a szorult helyzet oly viszonyok összessége, amelyek a személyt gazdasági létének tovább folytatása végett olyan ügyletkötésre kényszerítik, amelyet akar, de nem helyesel, amelyet nagyobb hátrányoknak le.galább ideiglenes elkerülése végett kénytelen megkötni, habár ezáltal helyzetének nehézsége utóbb csak fokozódik (VII. 656.). A szorultság tehát nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözésekkel járó, szűkös helyzettel; a vagyonos ember is juthat szorult helyzetbe, mert a szorultság fogalmát betöltő helyzet — bármi vagy bárki, véletlenül vagy vétkesen okozta azt — TDeállott már akkor, ha valaki fizetési zavarokkal küzdj esedékes kötelezettségeit teljesíteni, mellőzhetetlen szükségleteit kielégíteni nem tudja (VII. 656.). Az is közömbös, hogy az ügyletet a felek melyike ajánlotta, vagy kezdeményezte; mert a szorultság kihasználásának fogalmához; nem szükséges a célzatosság, hanem elegendő a tiltott mértékű előny elfogadása annak részéről, aki a másik lelnek, általában szorult helyzetét tudja, habár a megszorult vagyoni helyzetének minden részletét nem is ismeri. (VII. 656.). Megállapította a Kúria a szorult helyzet fennforgását abból a. körülményből, hogy az árverésen io3 P-ért eladott lakberendezési tárgyait io48 P-ért visszavásároló fél ellen lakberendezésére árverési; tartottak (C. V. 6692/1930), vagv hogy az 1.200 P. perköltség fizetésére kötelezett fél ellen nemcsak végrehajtást foganatosítottak, hanem árverést is kitűztek s hogy nevezett 14.000 P értékű vagyonát ilyen körülmények között ruházta át fiára az 1.200P.-ős tartozás átvállalása ellenében (C. V. 33o6/i93o.). Viszont nem állapította meg a szorult helyzetet, midőn az adós azért, hogy jelzálogos hitelezőjétől a felvenni szándékolt ujabb jelzálogi hí-