Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A tiltott ügylet fogalma és esetei — 35 küli megkötése magának az ügyletnek az érvényességét csák akkor érinti, ha a 'jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magán jog szabályai szerint megtámadható- (VI. 771-)A semmis ügylet alapján a fél általában nem érvényesíthet jogot (IV. i388., V. 1191.). A semmis ügyletben vállalt kötelezettség teljesítése általában semmi részben nem követelhető (V. 262.). A tiltott superquotát is magában foglaló kényszere^yességi követelés biztosítására adott váltó alapján indított keresetet teljes egészében elutasította a Kúria. Tehát a váltó alapján még a kényszeregyességi hányadnak megfelélő teljesítésiben sem marasztalta alperest, azzal az indokolással, hogy a semmis ügyletben vállalt kötelezettség semmi részben sem követelhető (V. 262.). Vannak a tételes jogszabály által tiltott ügyletek között azonban olyanok is, mélyek nem egészben,' hanem csak részben semmisek. Ilyenek pl. az ártullépés, áruuzsora, munkabéruzsora,, lánckereskedés, áruelvonás, árucsempészet (VI. 571,). A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy az ügylet nem ütközik-e tiltó jogszabályba (VI. i53., VII. 45o.). A szerződések törvényes tilalomba ütköző voltát és hatálytalanságát a bíróság a bírói jogsegély megadhatása szempontjából a közigazgatási hatosáé- álláspontjától függetlenül bírálja el. A mozgókénüzem haszonbérbeadására vonatkozó szerződést hatálytalannak tekintette a Kúria annak vizsgálata nélkül, hogy a szerződést a fél a Belügyminisztériumban bemutatta-e és hogy a minisztérium a szerződést jóváhagyás nélkül is joghatályosnak minősitette-e (VI. 287.). Ha az utalvány tartalmából kitűnik, hogy az abban foglalt iutalékkövetelés a ióerkölcsökbe ütközik, akkor ez a kifogás az utalvánnyal szemben is sikerrel érvényesíthető (.VII. 21.). A tiltott ügylet nem teljesítéséből egyik fél sem származtathat kártérítési igényt (V. 3go., 1262., VI. 58a., VI. 1372.). Ha a tiltott ügylet egészben, vagy részben teljesedésbe ment, a semmis ügylet alapján a felek birtokába került értékek kölcsönösen visszatérítendők s az eset körülményeinek és a méltányosságnak szem előtt tartásával az előző állapot állítandó helyre (V. 3 90., 1170., VI., 18., 268., 589., C V. 5981/1928.). Az, hogy az előbbi állapot helyreállítása az egyik fél részéről lehetetlenségbe ütközik, nem menti fel a másik felet a visszaszolgáltatás kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás teljesítésével és elfogadásával mindkét fél egyaránt vétett a törvény tilalma ellen; ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás az ellenszolgáltatás visszaadásának hiányában is visszakövetelhető amennyiben azt, tekintettel az eset körülményeire a méltányosság megkívánja; az pedig, hogy az ellenszolgáltatás visszaadható-e, vagy hogy a visszaadás melyik fél hibájából vált lehetetlenné, csak mint a méltányosság alkalmazásánál a felek vétkessége arányának mér-