Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A tiltott ügylet fogalma és esetei 33 a körülményt, hogy mik lehetnek ilyen ráutaló tények a jogegyeségi döntvény az eset körülményeihez képest a bíróság szabad mérlegelésére tartatta fenn; nem jelent tehát szabály sértést, ha a bíróság a gép élettartamának jelentős részét kitevő hosszú időn (7 éven) át történt használatot ilyen ráutaló ténjnek tekinti s egyedül ezen az alapon elutasítja a hatálytalanítás iránti keresletet (VII. 129.). Az ingatlan eldarabolásánál tilos ugyan a vevőktől a vételár törlesztése fejében felvett kölcsönért váltót venni, de az ilyen ügylet csak mint váltókövetelés érvénytelen, mint köztörvényi követelés azonban érvényes (VII. 267., 56 4-). Tiltott ügyletnek minősítette a Kúria a tilos tárgyú megbízási szerződést, melyben a megbízott arra vállalkozott, hogy olyan területről fog sertéseket vásárolni és hamis járíattal ezállitani, ahol a sertésvásárlás hatóságilag tiltva volt (Ví. 172.). A per tárgyának az ügyvéd által való magához váltása tilos ugyan, de nem tekintette a Kúria a pertárgy megváltásának az első fokon megítélt követelés 20 millió koronát meghaladó részének az ügyvédre történt engedményezését a dij követelés kiegyenlítésére, mert az ilyen ügyletet az Ü. R. 57. §-a nem "tiltja kifejezetten s az a törvény értelme s célia szerint sem lehet tilos* mert ha bizonyos körülmények között az ügyben behajtott péha az ügyfél akarata nélkül is szolgálhat az ügyvédi dij biztosítására és esetleg kielégítésére, akkor ezt az ügyfél akaratával a behajtás előtti szakban is megengedettnek kell tekinteni (IV. I43I.). Tiltott ügylet a kény szer egy ességben valamelyik hitelezőnek külön előny biztosítása. Tiltott az ilyen ügylet arra való tekintet nélkül, hogy az az adós és a hitelező, vagy harmadik személy és a hitelező között iött-e létre (IV. 1177., i388.) és hogy hátránnyal járte a többi hitelezőre a külön előny biztosítása, vagy éppen megkönnyítette a többi hitelező helyzetét (V. 262., VI. 923:). Annak meghatározásánál, hogy valamely hitelező kapott-e külön előnyt, nem a hitelezőnek a kényszeregyességet megelőzően fennállott jogi helyzete, hanem a kényszeregyesség létrejöttével előállott jogi helyzete, illetőleg az az irányadó, hogy az illető hitelező a kényszeregyesség figyelembe vételével milyen kielégítésre tarthat igényi. A külön kielégítési igénynyel biró hitelező tehát — aki erről az igényéről a .kényszeregyezség során lemondott — nem hivatkozhat a később nyert külön előny igazolásául arra, hogy őt eredetileg külön kielégítési jog illette, meg (IV. 1178.). A kényszeregyességi eljárás folyamatbatétele előtt vállalt kötelezettség is semmisnek minősíttetett, ha a hitelező ezen előny elfogadásakor már tudott arról, hogy az adós a kényszeregyesség megindítását fogja kérni (VI. 923.). Semmis a superquota biztosítása a kényszeregyesség megkötése utáni és a bírói jóváhagyás előtti időközben is (VI. 1092.). A kényszeregyesség befejezése után kötött ily megegyezés azonban joghatályos (VI. ni5. B. T.). Boda-Meszlény : Magánjogi döntvénytár. 3