Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
A tiltott ügylet fogalma é» esetei — 31 meghatározott követelések tekintetében lehet kielégítést szerezni s ezekre a járandóságokra végrehajtás, engedményezés, vagy elzálogosítás utján, vagy más módon jogokat szerezni nem lehet (V, 110,1.)Az állatorvosi rendelőnek és felszerelésnek megvétele állatorvosi oklevéllel nem biró szigorló állatorvostanhallgatók által orvosi gyakorlat céljára, mely ügylet folyományaként az átruházó fél a már felvett vételár visszafizetésére köteleztetett, arra a védekezésére való tekintet nélkül, hogy őt a vevők az oklevél hiánya tekintetében megtévesztették (VI. 58a.). Mozgókép üzem haszonbérbe adásának minősülő színlelt szolgálati szerződés (VI. 237.) és a mozgókép üzem folytatására kötött, jóvá nem hagyott társas szerződós abban az esetben is, ha a ióváhagyás megtagadásában része volt magának az engedélyesnek is (VI. 1078.). Italmérési engedély kijátszását célzó szolgálati szerződés, amely valójában társulást takart (IV. iSq2.). A személyjogi! gyógyszertárra kötött társas szerződés (V. 390 ellenkező V. 3,97. B. T.). Az engedélyhez kötött ügyletek engedély nélküli hbonyolitása kérdésében az érvényesség eddig vitás kérdését (lásd: J. H. M. D. I. 2 5. old.) a Kúria jogegységi tanácsának 53. sz. polgári döntvénye, akként döntötte el hogy: ha bizonyos ügyletekkel való iparszerü foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez, vagy más nemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerüen üzölt foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az emiitett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességél nem érinti, kivéve, ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, 'vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jóerkölisökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható (VI. a fenti döntvény alapján hatályosnak minősítette a Kúria szeszáruknak más részére történt engedély nélküli forgalomba hozására irányuló szerződést azért, mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, mely a (magánjogi megállapodást egyedül azon az alapon mondaná ki semmisnek, hogy az a Kincstár pénzügyi érdekeit sérti és ekként jövedéki kihágást képez ós mert maga a megkötött ügylet tartalmánál fogva nem tilos és nem ütközik a jó erkölcsökbe sem (VI. 1309.); viszont tiltott ügyletnek minősítette az engedély nélküli tejigyüj tő telep felállítására vonatkozó, de a megbízási ügylet formájába burkolt szerződést és elutasította a szerződés nem teljesítése miatt indított kártérítési keresetet (V. 1262.J); az 53-as döntvény előtti időben: semmisnek minősítette a Kúria az engedéllyel nem biró bankár értékpapír ügyleteit és el-