Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A tiltott ügylet fogalma és esetei 27 hogy nem szabad akadályokat gördítenie a bontóper elé, — ebben az esetben az okiratnak vagyonjogi rendelkezései érvényesek lesznek (VII. 3/|0.). A nőtartásdíjnak arra az esetre való biztosítása, ha a nő is hibás lenne a különválásban, szintén nem ütközik a jóerkölcsökbe, különösen abban az esetben, ha ezen kikötés ideiében a féri ellen olvan okok állottak fenn, amelyek feljogosították a nőt a különélésre és a tartásdíj követelésre (V. 467.); a fennálló házassági kötelék felbontása érdekében az ágyaslárs részéről kötelezett szolgáltatást (IV. 1871.); a nős férfi állal jegyesével szemben tett azt az ígéretet, hogy megfelelő ellátást és lakást fog részére biztosítani jegyességük megszűnése esetére is, egy éven keresztül (VII. 333.); az ágyasság létesítése, vagy fenntartása erdekében kikötött szolgáltatást egyébként is (IV. 1871., V. 1170.); az ilyen ügyletek azonban érvényesek, ha azokat a felek a viszony megszakítása alkalmából, vagy az erkölcs telén viszony végleges megszűnte után kötik (VI. t>5i.,. 12 33.). Abban az esetben, mikor a férfi azt az Ígéretet telte, hogy egy budapestkörnyéki házat vesz ágyastársának ha az megszünteti a viszonyt és kiköltözik a műterméből — a jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a Kúria az Ígéretet (C. III. 1060/19,32.). Az elsőrendű életszükségletek kiszolgáltatásának ténye sem lehet, kötelmi jo? alapja, ha mind ezt a fél a társadalom közerkölcsi felfogásával ellentétben a nemi viszony folyományaként és ennek fenntartása okából nyújtotta; pl. ha a lakásadónő azon ígéret ellenében nyújt ellátást az egyetemi hallgatónak, hogy az nem fog megházasodni, hanem ha végzett, házvezetőnőül fogja őt alkalmazni (C. ííl. 0968/ 1932.). Nem minősítette a Kúria az ágyassági viszony fenntartása érdekében kötöttnek azt az ügyletet, mellyel az egyik fél színleges adásvételi szerződéssel, haszonélvezeti jogának fenntartása mellett ruházta át ágyastársára ingatlanát, azzal a másik fél által teljesített kikötéssel, hogy az őt holtáig lássa el lakással, tartással és ápolással (C. I. 43I3/1929.). A felek közötti házasságon kívüli viszony nem zárja ki, hogy az eg)ik keresettel érvényesítse a másik ipari üzemében vállalt és teljesített szolgálatok dijait, miután az ilyen követelés, nem az együttélésből, hanem a tényleg kifejtett ipari tevékenységből származik (VI. io4i-'). A gazdasszonyi teendőket végző nőt is megilleti a teljesített gondozásért és ápolásért kikötött, vagy kilátásba helyezett díjazás, bárha szerelmi viszonyt folytatott is gazdájával (C. í. 3895/1930.). Az erkölcstelen cél nélküli életjáradék rendelést akkor sem tekintette a Kúria a jóerkölcsökbe ütközőnek, ha ennek indítóok a a résebbi szerelmi viszony volt; hatályosnak tekintette tehát, a végrendeletnek azt az intézkedését, melyben az örökhagyó volt szeretőjének havi 200 koronás járadékáról akként rendelkezett, hogy az azt holta napjáig megillesse (V. 249.); a kijárásra való vállalkozást, amit a Kúria már abból a tényből megállapított, hogy a megbízott nem volt ügyvéd s mégis bírói