Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

42 — Színlelt ügylet — A feleknek a szerződés értelmezésére vonatkozó szóbeli megállapodása, akár a szerződés írásbafoglalásával egyidejűleg, akár pedig annál későbben jött létre, az írásbeli szerződés mellett is joghatályos és a szerződés értelmezése tekintetében a bíróságra nézve is irányadó. Ha tehát a szerződés értelmezése tekintetében a feleknek az egyik fél részéről állított felfogása akár a szerződés megkötése alkalmával, akár később kifejezett nyilatkozatokban, vagy a feleknek egyéb, erre ráutaló magatartásában olyan módon jutott kifejezésre, hogy abból a felek megállapodására lehet következtetést vonni, akkor az egyik fél joggal támaszthat igényt arra, hogy a szerződés értelmezésénél és annak alkalmazásánál a felek ezen megállapodása vétessék irányadóul, habár a szerződés írásbafoglalt szövégéből más értelmezés következnék is (VII. 5i4.). Valamelv magánjogi szerződésben az egyik szerződő félnek a másik féllel szemben tanúsítandó magatartása tekintetében tett kijelentést kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, kivéve, ha a fél megfelelő módon kifejezésre juttatja azt, hogy a kilátásba helyezett magatartása tekintetében kötelezettséget nem vállal, vagy, ha ez a szerződésnek egybevetett egész tartalmából és esetleg a szerződés értelmezésénél figyelembe veendő kisérő körülményekből, kifejezett jognyilatkozat nélkül is megállapítható (VII. 5i4«)* Az olyan alakilag semmis szerződés, amely más jogügylet érvényességi kellékeinek megfelel, mint ilyen érvényben marad, ha ez a felek feltehető szándékával nem ellenkezik. Az írásbeli alak hiánya miatt érvénytelen ingatlanátruházási ügylet, pl. mint munkadij-szerződés kötelező lehet s megfelelő pénzbeli szolgáltatás követelésére ad jogoti ha a felek az ingatlan átruházásával a teljesített szolgálatok díjazását célozták (VI. 44o.). A jogügyleti nyilatkozatoknak és az ilyeneket tartalmazó okiratok aláírásának jelentőségével tisztában lévő egyén sikeresen nem támadhatja meg jognyilatkozatát azon az alapon, hogy olvasatlanul írta alá az okiratot, amelyről tudnia kellett, hogy az jognyilatkozatot tartalmaz. Az a körülmény is osak az okirat bizonyító erejét s nem az abban foglalt ügylet érvényességét érinti, hogy a fél az okiratot nem az azt előttemező tanuk jelenlétében írta alá (VI. (56.;. 3. Sziníelt ügylel. A színlelt ügylet lényege abban áll, hogy a felek nyilatkozatában külsőleg jelentkező jogügyletet a nyilatkozó felek bensőleg valójában nem akarják, nem ismerik el maguk között létrejöttnek és hatályosnak (C. III. 4376/1931.). Ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, úgy annak érvényét a palástolt ügyletre vonatkozó szabályok szerint kell megbí-