Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A bonlóokok elenyészése — 103 4.) Bontóokok elenyészése. a.) Megbocsátás. A bontóokok megbocsátásának a kereseti jogot megszüntető hatása van (VII. 147-)­Ha a felek a házassági együttélést a bontóok felmerülése ulán, bár rövid időre visszaállítják a bontóokok megbocsátottnak tekin­tendők (VI. 353.). Ugyanez a hatása van az együttélés folyta­tásának is (IV. 12 32.). Az együttélés folytatása, illetve vissza­állítása a nemi érintkezés nélkül is megbocsátást jelenthet pl. az, hogy a házastársi tartozást megtagadó feleséggel a férj tovább foly­tatja az rsgyüítélést; az a körülmény pedig, hogy a bíróilag visz­szahivott, de igazolatlanul külön élő felet a vissza hivó fél később visszafogadja s veh — bár nemi érintkezés nélkül — de heteken át együtt él, a birói felhívás hatálytalanítására is alkalmas­nak tekintetett (IV. ig32., V. 44.). Nem tekintette megbocsátásnak a Kúria a nemi" érintkezés nélküli együttélést akkor, amikor a íeíek további együtt fakása annak kényszere folytán történt, Tiogy a férj a szolgálati lakáshoz való jogát el ne veszítse (IV. i44o-)­A H. T. 77. §. a.) alapján az életközösség visszaállítására kö­telező birói határozat kibocsátását szorgalmazó kérvény is nemcsak1 megbocsátást, hanem mindazon bontóokról való lemondást jelent, amelyek a kérvény benyújtását megelőző időben merültek fel (C. III. 818o/ig3o.). Ha a bontóokot a házastárs folytatólagos cselekménye való­sítja meg a megbocsátás (az együtt élés folytatása) a folytatólagos cselekménynek csak arra a részére vonatkozik, ami a megbocsá­sig eítelt. Az együttélés folytatásával tehát a házassági hűséget sú­lyosan sértő viszonynak csak az együtt élés megszakításáig terjedő része tekinthető megbocsátottnak s ez a körülmény — a bontóok foly­tatólagos természeténél fogva — nem gátolja meg a házastársat ab­ban, hogy az együttélés, megszakítása után is folytatott viszonyra, mint fennálló bontóokra vonatkozhasson (VII. i47-)« Egyes bontóokokat a házastársak kötelesek egymásnak meg­bocsátani. Nem tekintette ilyen a megbocsátási kötelesség alá eső. magatartásnak a Kúria a házastárs tisztességtelen és a családi élet teljes feldulására vezető könnyelmű életmódját (G. III. 4716/1981.). Viszont a feleségnek az a magatartása, hogy férje távollétében a kö­zös lakásból az ablakon át való bemászás utján vitte el a saját hasz­nára rendelt holmiját, nem szolgálhat jogos okul arra, hogy a férj visszautasítsa feleségének kibékülést célzó közeledését (G. I. 3961/ ig3i.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom