Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

86 — Házastársak közötti szerződések — 21. Házastársak közötti szerződések. Azoknak a szerződéseknek az érvényességéhez, amelyeket a házastársak vagyonjogi viszonyaik szabályozása tárgyában kötnek, közjegyzői okirat szükséges (IV. 123.). A Kúria újabb határozatai ezt a szabályt akként értelmezik, hógy nem tekintik érvényességi kelléknek a közjegyzői okiratot a házastársak olyan vagyoni megegyezésénél, amelyben azok egyes közszerzeményi vagyontárgyak tulajdonjogát a szerzéskor szabályozzák, feltéve, hogy ez a szabályozás foganatba is ment '(II. 691, III. 409.). Ennek megfelelően, ha a férj a tulajdorujogot közvetlenül az adásvevési szerződésben vevőként feltüntetett felesége javá.a kebelezted be — az ilyen ajándékozás érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges (I. 1755, III. 859.). Ez az utóbbi jogszabály a Polgári-jogi Határozatok Tárának most megjelent V. kötetébe 733. szám alatt a következő szövegezéssel nyert beiktatást: »Az ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat néni szükséges, ha a férj a feleségének oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjogot az eladó nevéről közvetlenül az adásvételi szerződésben vevőként feltüntetett felesége javára kebelezteti be. A fenti magyarázati szabályokat a I. 191. B. T. 850. Gy. T. III. 1135. Sz. T. sz. alatt közölt határozatok abban az irányblan tágították, hogy érvényesnek tekintették nemcsak a szerzéskor, hanem a házassági életközösség tényleges megszűnésekor, illetőleg a bontóperben hozott különélést rendelő végzéskor közjegyzői, okirat nélkül foganatosított közszerzeményi vagyonmegosztást is. A fenti időpontokra tekintet nélkül állapította meg a IL 691. sz. alatt közölt kúriai határozat a házastársak között egyes vagyontárgyak tulajdonjogára vonatkozó teljesedésbe ment megegyezéseknek közjegyzői forma nélküli érvényességét s a III. 1430. sz. alatt közölt kúriai ítélet is minden közelebbi időmeghatározás nélkül akként szövegezte a fenti jogszabályt, hogy: a szerzett vagyon megosztása esetében az e tárgyban létesült jogügyleti megállapodás közjegyzői okiratba foglalása nem érvényességi kellék. A fenti magyarázati szabályok olyan értelmezését azonban,, hogy a házastársak vagyoni viszonyainak »általános« rendezését tárgyazó, foganatba ment szerződéseknél is mellőzhető volna a közjegyzői forma, a Kúria nem engedi meg, ha tehát a házastársak nem egyes vagyontárgyakat ruháztak át, hanem akként állapodtak meg, hogy pl. a házasság alatt a feleséget a szerzeményi vagyonból semmi sem fogja megilletni: ez a megállapodás közjegyzői okiratba foglalás nélkül akkor is érvénytelen,, ha foganatba ment (III. 409.). Természetesen, hogyha a házastárs nem a saját nevében