Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

70 — A házasság felbontása — Átruházza s a telekkönyvi átírást a házasságkötés után foganatosítja, de feleségének minderről semmit sem szól, ennek a magatartásának házastársi kötelességet sértő jellege a házastársat megillető bizalom megvonása miatt annak dacára megállapíttatott, hogy az apósnak említést tett a férj a szándékolt átruházásról (III. 885.). A beteg feleséggel szemben tanúsított rideg közöny és szeretetlenség, ami abban nyilvánult, hogy a férj nem látogatta meg1 őt a gyógyintézetben, vagy abban, hogy nem akarta őt az elmegyógyintézetből kivenni, sőt perorvoslatokkal akadályozta kiszabadulását, megállapítja a H. T. 80. §. a) pontjába ütköző bontó.okot (III. 229, C. 5909/1926.), úgyszintén a feleségnek azzal való szándékos meggyanusítása, hogy gyermeke nem a férjétől származik (IV. 778.). A jogtalanul különélő házastársnak az őt visszahívó házastárssal szemben tanúsított makacs elutasító magatartása önálló bontóokot valósíthat meg akkor is, ha a másik fél magát a jogtalan különélést a visszahívások által megbocsátotta (IV. 608. j. A gyermeknek a szülők iránti tiszteletre és megbecsülésre való nevelése a szülőknek szigorú kötelessége, ami a másik szülő legsúlyosabb botlásai miatt sem mellőzhető (III. 338.) s ha az egyik szülő úgy neveli a gyermekeit, hogy azok a másiktól elhidegülnek s őt meggyülölik, ez bontóokul szolgál (II. 376.). Egyedül az a körülmény azonban, hogy a kis gyermek apját vezetéknevén szólítja, nem bizonyítja ennek a bontóoknak fennforgását (III. 1617.). A házastárs szülőiével szemben tanúsított kíméletlen magatartás is bontóok, pl. a szülőknek oknélküli kiutasítása s a házastársnak a velük való érintkezéstől történt eltiltása (IV. 862.). A házastárs szülőjével szemben tanúsított ízléstelen magatartást azonban pl. azt, hogy az anyósról menye egy ízben gúnyképet rajzolt a homokba és őt vén tatának nevezte, nem tekintette a Kúria bontóoknak (III. 1238.). Bontóokul szolgál, ha a férj nem nyújt védelmet a feleségnek a hozzátartozók pl. az anyós bántó bánásmódja ellen. Ezt a védelmet külön kérés nélkül is nyújtania kell a férjnek, sőt ha édesanyja akarata ellenére nősült és a szülői házba hozta a feleségét, kötelességében áll annak megfigyelése, hogy az édesanyja mi módon bánik feleségével (IV. 803.). A gyengeelméjü férj is meg kell, hogy védje feleségét az ilyen támadásokkal szemben, hacsak nincs olyan beszámíthatatlan állapotban, hogy ez akadályozná meg e kötelezettségének teljesítését (IV. 884.). Az is bontóok, ha a férj nem gondoskodik olyan lakásról^ ami a házassági együttélés bensőséges folytatására alkalmas (IV. 803.).