Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Tévedés — 33 egyenesen tévedésbe ejtette őt e tekintetben — ez alapul szolgálhat az egyesség hatálytalanítására (II. 756.). Az egyesség általában csak akkor hatálytalanítható, ha oly körülmények bizonyulnak valótlannak, amelyeknek valóságát az egyezkedő felek feltételezték s amiket az egyesség megkötésénél alapul vettek; — olyan körülményre vonatkozó tévedés azonban, amelyre az egyesség során a vita, vagy bizonytalanság kiterjedt, nem érinti az egyesség érvényét. (I. 174, 1784.). Ennek megfelelően elutasíttatott a kereset, amely a megkötött egyességet azért támadta meg, mert a számszerű végeredmény az utólag előkerült okirat tanúsága szerint helytelen kiszámítás eredménye volt (I. 1784.), vagy mert a munkaadó a reábízott értékekről elszámolni nem tudó alkalmazottját, aki a büntető feljelentés elhárítása végett egyességet kötött vele, megtévesztette a kár felmerültére és annak nagyságára nézve. Itt az a körülmény is számításba vétetett, hogy az alkalmazottnak saját ténykedéseit s az ezzel okozott károkat feltétlenül ismernie kellett (III. 195, 601.). Amikor azonban az osztályegyességet kötő fél a mezőgazdasági ingatlanért és felszerelésért azért fogadott el az értéknél lényegesen kisebb pénzösszeget, mert mint fővárosi lakos megfelelő tájékozódást nem szerezhetett, viszont a másik fél, mint mezőgazdasággal foglalkozó egyén ezt a tévedést kellett, hogy ismerje — ebben az esetben különös tekintettel az örökösödési ügyekben érvényre juttatandó egyenlőség és kölcsönös kiegyenlítés elvére is tévedés címén hatálytalanította a Kúria az egyességet (III. 1450.). Az osztályos egyességnek tévedés címén való megtámadására vonatkozó határozatokat kimerítően »Az örökösök jogi helyzete egymás között« cím alatt ismertetjük. A megbízott tévedése olyan elbírálás alá esik, mintha a megbízó tévedett volna (I. 1784. III. 164.). Az akarat hiányának hatását, pl. a tévedést olyan nyilatkozat esetében, amelyet a megbízott tett, ennek személye szerint kell megítélni (I. 895, 1784, IL 1732, III. 164.). A gyámhatóságnak a jóváhagyás megadása céljából való megtévesztése, az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik. (C. 9458/1927.). A megtámadásnak részlegesen a jogügyleti nyilatkozat egyes pontjaira nézve is helye van, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogügyletet e pont nélkül is megkötötték volna. Ebben az esetben, e pont kötelező tartalmát megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg (IV. 231.). Tévedés következtében történt sikeres megtámadás esetén az előbbi állapot helyreállításának van helye, ha a tévedés, vagy megtévesztés magával az ügylet létesítésével kapcsolatos és így az ügylet érvényessége támadtatott meg. Ha azonban az ügylet leDr. Boda: Magánjogi döntvény'ár 3