Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

- Tévedés — 31 az ügylet megkötését annak idején forszírozta; a határozat tehát nyilván nem kívánt szembehelyezkedni az előbb- említett azzal a jogszabállyal, hogy a kényszerhelyzet felhasználása alapul szolgálhat a megtámadásra akkor is, ha ezt nem a felhasználó fél idézte elő. ! Találunk határozatot, amely a kétségtelen kényszerhelyzetben tett jognyilatkozat hatálytalanítását sem engedte meg akkor, ha a kényszerhelyzetet maga a kényszerűéit fél vétkesen idézte elő, pl. engedély hiányában utazott az ellenséges hatalom által megszállott területre, ahol letartóztatták s emiatt nem jelenkezhetett munkahelyén szolgálattételre a hirdetményi felhívásban közölt idő alatt (III. 124.). 6. Tévedés. Aki valamely jognyilatkozat megtételekor tévedésben volt, •e nyilatkozatot abban az esetben támadhatja meg, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette s a rríásik félre abból ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolnék (II. 389, 1710, III. 33, 276, 939, IV. 303. A III. 276, 1450 és IV. 231. sz. alatt közölt kúriai határozatok csak a menthető, vétlen tévedés esetén ismerik el a megtámadási jogot, ezzel szemben azonban az I. 1805. sz. alatt közölt kúriai határozat kifejezetten hangsúlyozza, hogy a tévedés címén való megtámadásnak nem akadálya, hogy a tévedő fél sem volt vétlen tévedésének előállása tekintetében, mert a tévedésen alapuló nyilatkozat joghatálya tekintetébén nem a tévedés vétkessége, vagy vétlensége, hanem a fentebb elősorolt feltételek fennforgása a döntő. A C. 9370/1926. sz. határozat is hatálytalanította tévedés címén a jognyilatkozatot annak dacára, hogy az ellenfél által is felismerhető tévedést nem az ellenfél, hanem maga a nyilatkozatot tevő fél okozta. A tévedés csak akkor szolgálhat a megtámadás alapjául, ha az lényeges volt, pl. ha az ügylet tárgyára, vagy lényeges tartalmára, feltételére vonatkozott (I. 4. 1940.), ha a közönséges életfelfogás szerint feltehető, hogy a kötelezett e tévedés nélkül nem vállalta volna el a kötelmet (II. 1097. Gy. T. III. 433.). Hatálytalaníttatott pl. a tudatlan felperes kötelemvállalása, aki egy szabadalmazott vízi erőmű felállítására vállalkozott, nem tudva, hogy az vagyoni erejét messze túlhaladja és anyagi romlását idézhetné elő (I. 304.). De nem adott helyt a Kúria a hatálytalanítási keresetnek, mikor a ház eladója elhallgatta, hogy egy támaszfal kötelező felépítése iránt már közigazgatási eljárás van folyamatban, de ennek felépítése mindössze 571. 20 P-be került, a 6400 P-ős vételár mellett (C. 99/1928.). Az indokban való téviedés — a kötelmi jog körén belül —