Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

26 — Tiltott ügylet — ütközik, ez nem teszi az ügyletet u. n. tiltott ügyletté és érvénytelenné, mert tiltott ügyletről csak abban az esetben lehet szó, ha maga az ügylet tartalma, vagy az azzal elérni kívánt cél ütközik tilalomba — nem lehet azonban arról szó akkor, ha egyébként megengedett ügyletet olyan egyén köt, aki hivatalánál, állásánál fogva, vagy más okokból ilyen ügyletek kötésétől saját személyére nézve van eltiltva (I. 2044.). A. IV. 61. sz. alatt közölt kúriai ítélet az iparengedéllyel nem bíró személy pénzkölcsön-közvetítését sem tekintette törvényes tilalomba ütköző szerződésnek, mert bár a kölcsönközvetítő ügynökségi ipar engedélyhez van kötve, tiltott ügyletnek csak az, oly szerződés tekinthető, amelynek megkötését a törvény egyenesen tiltja, vagy ami, a törvény szerint tilos szolgáltatásra irányul. Nem tekintette üzletszerűnek a Kúria IV. 933. sz. alatt közölt határozata annak az ügyvédnek ingatlanközvetítését, aki éves időközökben földbirtokos állandó ügyfelei, vagy barátai ingatlanainak eladásánál, vagy vételénél alkalmilag díjért közreműködött és ezzel kapcsolatban az ügyvédi teendőket is ellátta. Nem vonja a gyakorlat a tiltott cselekmények körébe a százalékos ügyvédi díjkikötést sem, ha az a, peres ingatlan meghatározott hányadára vonatkozik is, miután az ilyen kikötést nem tekinti a pertárgy megváltásának (I. 1616.). Nem tekinti tilalomba ütközőnek a gyakorlat azt, hogy az ügyvéd ügyfele árukontingensének felemelésére s ügyfelének a nagykereskedők kategóriájába besoroztatására vállalkozik, ha ezt a feladatát nem protekcióval, hanem más cégek forgalmi adatainak beszerzésével, fáradságos utánjárással végzi el (I. 1359. B. T.). Tiltó jogszabályba ütközik azonban a díj kikötése az ellenféltől a megbízó beleegyezése nélkül (II. 1384.), vagy a pártfogó ügyvéd díjkikötése a szegényjogos féllel szemben (IV. 373.), valamint általában az olyan ügyvédi díjkikötés is, amelyben a fél megítélendő baleseti járadékának bizonyos százalékát az ügyvéd honoráriuma fejében élte fogytáig; leköti (IV. 718.). Ha az ügyvéd akként szerez ügyfelet és akként biztosít magának honoráriumot, hogy közli a féllel, miszerint fontos bizonyítékok birtokába jutott, ezeket azonban csak úgy hajlandó a fél rendelkezésre bocsátani, ha megbízást és honoráriumot kap tőle — ez a díjkikötés is érvénytelen (IV. 329.). Érvénytelen az ügyvéd által a képviselet visszavonása esetére az ügyféllel szemben kikötött bírság is (IV. 558.). A párbajorvosi ténykedés, mint büntetendő cselekménynél való közreműködés díjazása szintén tiltó jogszabályba ütközik (I. 1895. B.Tvsz.). A közjegyzői törvény 58. §-a folytán a közjegyző el van tiltva magánokirat felvételétől s e tilalmat alkalmazza a gyakorlat a közjegyzői írnokra is (IV. 590.). Az ekként magánokiratba fog-