Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Tiltott ügylet — 21 takar. Az ilyen ügyletből fakadó tényleges állapot a tiltott ügyletekre vonatkozó, s alább tárgyalt jogszabályok szerint nyer rendezést. Pl. a házassági kötelékben élők elválásának előmozdítására színlelt ügylettel adott szolgáltatás (I. 1972. B. T.),.a vadházasság fenntartása és biztosítása okából színlelt adásvételi szerződéssel juttatott ajándék (I. 1361.), a kötelező hatósági jóváhagyás elkerülése végett kezelési szerződésbe rejtett haszonbérlet (I. 520, III. 123.), az ugyanezen okból megbízási szerződés formájába burkolt ingatlan adásvétel (II. 792.). Az ilyen tiltott ügyletet takaró színleges ügyletekből származó s önmagukban nem tiltott maradék-ügyletek azonban néha bírói jogsegélyre tarthatnak számot. így, aki a haszonbérletet kezelési szerződésbe burkolt megállapodással tényleg átvette s használta, haszonbért azonban nem fizetett — nem meaekülhet fizetés kötelezettsége alól a turpis causa kifogásával (III. 123.). Az is, aki a megbízási szerződés formájába burkolt ingatlaneladás folytán, mint megbízott költekezéseket végzett, ezeknek a megtérítését, az elpalástolt főügylet tiltott volta dacára igényelheti (II. 792.). 4. Tiltott ügylet. 1. Fogalma és esetei. 2. A tiltott ügylet joghatásai. 1. Fogalma és esetei. Semmis az olyan ügylet, amely a törvény tilalmába, a közrendbe, a társadalmi rend alapelveibe, vagy a jóerkölcsökbe ütközik (C. 8962/1927, II. 1410.). Azt hogy valamely ügylet törvénybe ütközik-e, a törvénysértés tárgyi tényálladékának fenn, vagy fenn nem forgása dönti el, nem pedig a szerződő fél tudata és így megfelelő tárgyi tényálladék hiányában akkor sem forog fenn törvénysértés, ha a fél a törvény tilalmába ütközőnek tartotta a szerződést, pl. tilos?nak vélt ügylettel idegen valutát vett, nem tudva, hogy az eladónak erre szóbeli engedélye volt (III. 447.)-. A fenti általános jellegű szabály alkalmazásával a jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a gyakorlat: a válóperes megegyezéseket, melyekkel a felek mesterséges válóokot létesítenek (I. 1047, 1263. Sz. T., II. 1584, IV. 934.); az ilyen megegyezésbe foglalt vagyoni rendezés is érvénytelen (I. 862, 2027, -II. 33. Gy. T. 377, 595, 664, IV. 430, 431.), a házastársak elválásának előmozdítására adott vagyoni juttatást (I. 1972. B. T.), kivéve, ha megállapítható volt, hogy a házasság felbontása csak a fizetési kötelezettség. beálltának napjaként jelöltetett meg, a juttatás azonban nem a válás ellenéi*-