Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Általános határozatok — azt a kifejezett kikötést sem, mely a vállalati összeg minden, utólagos emelését kizárta (III. 180.). Az átértékelés nemcsak az 1928.XII. tc-ben meghatározott esetekben, hanem pl. akkor is helyt foghat, ha a felek az átértékelést kikötötték (III. 506, 621.), vagy ha az adós az átértékelés iránti kötelezettségét elismerte (II. 942.). A kikötés szóban (III. 5.), sőt közvetett akaratnyilvánítás útján (III. 506.) is történhetik. Az átértékelési kötelem elvállalásának tekintette a Kúria azt az ígéretet, hogy az adós akkof fogja visszafizetni a kölcsönt,' amikor a pénz értéke ismét jó lesz (II. 1647.), hogy akként fogja megfizetni tartozását, hogy a hitelező majd azon is vehet egy házat (III. 3.), de nem tekintette ily kötelemvállalásnak, midőn a felek a póstatakarékpénztári pénzjegyek és törvénytelen bankjegyek forgalma idején a törvényes pénznemben való teljesítést kötötték ki (III. 201.), vagy amikor az egyszerűbb felek olyan kötelez-' vényt használtak, amelynek nyomtatott szövegében volt benne, hogy a kölcsönösszeg »a mostani értéknek megfelelő teljes értékhez fizetendő ki (IV. 514.). Nem tekintette ilyen kikötésnek á Kúria a Máv-igazgatóság által az ellenséges betörés előtt körrendeletben közzétett azt a nyilatkozatot sem, hogy a kormány a vasúti alkalmazottak ingóságaiban az ellenséges betörés folytán keletkező minden kárért teljes garanciát vállal (III. 471.). A téglaszállítási ügyletnél annak a kikötésnek, amellyel afc eladó a teljes vételár előzetesen történt kifizetése dacára felárat kötött ki, a Kúria azt az értelmet tulajdonította, hogy a2 eladó a tégla előállításánál netán felmerülő artnak a költségtöbbletnek felárként való követelhetését kötötte Id, amely a korona romlásától előállható kár mérvét meghaladja (II. 1376.). A jelzálogi tehernek az ingatlan-vétel kapcsán a vételárba való beszámítással való átvállalása a tartozás átértékeléséért való személyes kötelezettséget állapítja meg (IV. 529, 602, 845.); A kezes a főadóssal egyenlő mértékben felel az átértékelésért {II. 1717.), hacsak a keze.s nem esik személye szerint az átértékelést vele szemben kizáró jogszabály pl. az 1928 :XII. tc. 6. §. alá (IV. 363.). Nem felel azonban a kezes a főadós által a törvényes mértéken felül utólagosan önkéntesen vállalt átértekelésért (II. 967.). A tartozást átvállaló fél úgy kell, hogy teljesítsen, ahogy az eredeti adósnak teljesítenie kellett volna. Felel tehát a? átértékelésért az átvállaló, ha az eredeti adóssal szemben is átért ékelhető lett volna a tartozás (II. 624.). A jogelőd kötelezettségének mértéke szerint felelnek az átértékelésért az örökösök is az örökhagyónak magánjogi (III. 544.) és büntető jogi jellegű tartozásainál egyaránt (II. 623.).