Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

18 — A jogügylet általában gálhat jogforrásul és nem sértheti a törvényes uton már megszerzett jogot (I. 1588.). Az állam és a többi köztestület szükség esetén közérdekből jogositva van ugyan közhatósági intézkedéssel vagyoni jogoknak a törvény határain belül való megszüntetésére és korlátozására, ezt azonban csak kártérítés mellett eszközölheti, hacsak a törvények, vagy a törvényerejű szabályok eltérő intézkedést nem " tartalmaznak (II. 831, C. 1038/1928.). Az az ügylet, amelynek létrejötte és megállapított telj esi tése idején, megkötésének és telj esi tésének helye egyaránt magyar jogterület volt, — az ügyletkötő magyar állampolgárok között a magyar jogszabályok szerint birálandó el akkor is, ha a teljesítési helynek időközben bekövetkezett megszállása következtében az ügylet teljesítése felől a megszálló hatalom jogszabályai másként intézkednek (I. 595.). A külföldi munkaadónak belföldi alkalmazottjához való jogviszonya is a magyar jog alapján bírálandó el (I. 1726, IIL 920, 1399.), úgyszintén a magyar állampolgár által megszállott területen lakó ügyvéd részére adott megbízás is, ha az ebből eredő igényt a megbízott a magyar bíróság előtt érvényesíti (II. 1066, B. T.). Egyes államok a saját területükön ügyletet kötő idegen állampolgárokat, mint adósokat az ügyletből eredő kötelezettségük tekintetében nem veszik kedvezményesebb elbánás alá, mint saját állampolgáraikat (IV. 81.). Abban a kérdésben, hogy valamely követelés a külföldi adóssal szemben átértékelhető-e és milyen mértékben, annak az országnak a joga az irányadó, amelynek területén a pénztartozás teljesítendő (I. 1962.). A hazai tiltó törvénybe ütköző külföldi jogszabály belföldön nem alkalmazható (C. 9467/1927) s nem alkalmazható az olyan külföldi jogszabály sem, amelynek érvényesülése az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvényeink céljával nem egyeztethető össze (I. 495, 1726, III. 10. C. 123/1927,). A nemzetközi erkölcs nevében azonban csak olyan ügyletektől lehet megtagadni Magyarországon a birói védelmet, amelyek vagy egyetemes emberi érdekbe ütköznek, vagy olyan államnak alapvető létérdekét veszélyeztetik, amely állam a nemzetek kulturközösségébe tartozik (III. 460. B. Tvsz.). 2. A jogügylet általában. A jogok szerzésére irányuló ügyleteknél a szerző félnek jóhiszemünek kell lenni (IV. 902.). A rosszhiszeműen kötött jogügylet a jogaiban sértett harmadik személy irányában hatálytalan és mint ilyen megtámadható (IV. 902.).