Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

- A kezesség elvállalása ~ 207 a főkötelezettnek házastársa volt, ha tudta, hogy a váltó az alapulfekvő ügylet biztosítására fog átadatni, ha a váltót elfogadóként írta alá, ezekből a tényekből, a köztörvényi kezesség vállalására is következtetés vonható (I. 195, 1736.). A férj által a feleség részére vásárolt s az utóbbi által saját személyére felhasznált áruk vételáráért, a férj fizetésképtelenségé esetén, törvényes kezesség címén megállapíttatott a nő felelőssége, aki a vételár kialkudásánál nem volt ugyan jelen, de az; árú kiválasztásánál közreműködött (I. 1358. B. T.). A község elöljárói által a lakosság részére kiutalandó árú vételáráért vállalt kezesség az elöljárók által hivatali minőségükben s nem saját személyükben elvállaltnak tekintendő, hacsak kifejezetten nincs kitéve, hogy saját személyükben vállalták a kezességet (IV. 202.). Ha a vagyonkezeléssel s a megbízó nevében érvényes jognyilatkozatok megtételével megbízott fél e megbízással visszaélve, saját személyes adósságaiért vállal kezességet a megbízó nevében, a hitelező nem léphet fel a nyilatkozat alapján a megbízó ellen (II. 740.)A kezességi nvilatkozat nem magyarázható kiterjesztő értelemben. Pl. aki a vásárlandó autó árának erejéig kezességet vállal, ez a megvett, de később drágábbra kicserélt autó vételiárkülönbözetéért nem felel (I. 1833., L. I. 1220. sz. határozatot is). Ez a kitétel azonban, hogy »a, cégért szavatosságot vállá lok« külön megszorító rendelkezés nélkül a céggel kötött összes ügyletekre kiterjed, nemcsak az első ügyletre (I. 1960.). A kezességvállalás — ha az nem mint készfizetői kezesség vállaltatott — amennyiben nem tekinthető önmagában kereskedelmi ügyletnek, csak akkor minősül készfizetői kezességnek, ha kereskedelmv ügyletből eredő kötelezettségért lett vállalva, még pedig ha az azzal biztosított ügylet a főadósra nézve képez kereskedelmi ügyletet. Ha csupán a hitelezőre nézve képez az ügylet kereskedési ügyletet, nem tekinthető a kötelemvállalás készfizetői kezességnek (II. 780, IV. 144. Ellenkező: II. 1413.). Mivel a. kezesség hatálya a főkötelem hatályától függ, fontossággal bírhat a készfizető kezesség és az együtt kötelezett adóstársl viszony elhatárolása. A lényeg itt az, hogy közvetlen jogviszony jött-e létre a kezes és a hitelező között, vagy csak a főkötelezett útján kapcsolódik-e be a kezes a jogviszonyba. Ez utóbbi esetben kezességről, az előbbiben együtt kötelezett adóstársi viszonyról van szó. (III. 655.). 2. A kezesség terjedelme. A kezesség hatálya a főkötelem létezésétől függ és terjedelme is a főkötelem szerint igazodik (I. 1694. II. 1717. IV. 363.). De az a kezes, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós