Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Elismerés. Jóváhagyás. — 199 hangoztatja, hogy a jóváhagyás hatályossága nem függ a szerződésre megszabott alak megtartásától, hogy tehát az alakszerű kötelemnél is megtörténhetik a jóváhagyás konkludens tények által is — az alapul fekvő tényállás szerint azonban ez az itélet is a távollevő gondnoka által kötött ingatlan adásvételi szerződés, tehát a képviseleti szabályok megszegésével kötött ügylet jóváhagyása kérdésében határozott. A teljesítésben rejlő elismerésnek az egyéb cselekményekben rejlő elismeréstől eltérő nagyobb joghatása van a naturális kötelmeknél, ahol a teljesítés az ügylet teljesített részének joghatályos elismerését jelenti (IV. 925.), vagy pl. a kamatnál, ahol az utólag kifizetett 8°o-on felüli kamat sem követelhető vissza (I. 689, 1140. B. T. II. 117. Sz. T., 1095. B. T., III. 223, 915, "96, IV. 25, C 57231927- C 2498/1928.). Hogy a meghatározott rendeltetés nélkül teljesített és elszámolt részfizetés mennyiben tekinthető teljesítésnek, az erre a kérdésre vonatkozó határozatokat a »Kamat« címe alatt ismertetjük. Az érvényesen kiköthető kamatoknál e kamatkötelem egyszerű elismerése is pótolja a kamatkikötés hiányát (I. 604, 1144, 1274. B. T., IL 324, Hl. 899-)- 5 A megrendelés-gyűjtési tilalom ellenére történt cséplőgépvétel is jóvábagyottnak tekintendő azáltal is, hogy a vevők a cséplőgépet átverték, hosszabb ideig használták a fizetési feltételeket utólag módosították és a gép használat közben keletkezett hibáinak kijavítására később megállapodást kötöttek (II. 468.). A jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy az a másik ügyleti féllel szemben jusson kifejezésre. Az ügyleten kivül álló harmadik személy előtt tett jóváhagyó nyilatkozatot is hatályosnak tekintette a Kúria (L 616, C. 2336/1926.). Az ilyen harmadik személy előtt tett nyilatkozatnál gondos mérlegelés alá veszi a Kúria, hogy a nyilatkozatot tévő fél szándéka az ügylet jóváhagyására irányult-e s az olyan harmadik személy előtti nyilatkozatot, amelyet a fél nem a jogviszony rendezése okából, hanem csak beszélgetés közben tett, nem tekintette alkalmasnak a^ra, hogy abból kétséget kizáróan lehessen következtetni az u'ólagos jóváhagyásra (C. 5902/1926.). A jóváhagyásban, vagy elismerésben rejlő megerősítés azonban csak abban az esetben hárítja el az eredeti szerződés érvénytelenségének következményeit, ha a megerősítés maga is nem szenved olyan tényállás-hibában, ami azt érvénytelenné tenné, pl. a szorult helyzetben kikötött aránytalan ügyvédi jutalomdíjnak ugyancsak szorult helyzetben történt jóváhagyása (II. 1488.), vagy az ittasan (C. 6366/1928.), vagy a kényszer alatt kötött