Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

166 — Telekkönyv — szempontjából, helye van tehát az előjegyzésnek tisztán per~ költségben marasztaló, még nem jogerős ítélet alapján is (II. 1336. B. Tvsz.). Á fél egyoldalú kérelmére a Pp. 50. §-a értelmében ki­bocsátott s ellenmondással megtámadható fizetési meghagyás nem tekinthető oly jogerős bírói határozatnak, amelynek alapjárt zálogjog-előjegyzést elrendelni lehetne (I. 534.)- A P. H. T. 747. sz. elvi határozat szövegezése szerint: fizetési meghagyás (Pp. 592. és 595. §.) alapján zálog jog­élő jegyzést elrendelni nem lehet. Az ügyvédi munkadíjat és kiadásokat a Ppé. 18. §-a értel­mében megállapító végzés alapján a zálogjog előjegyzését el lehet rendelni (telekkönyvi rendtartás 87. §., 88. §. b) pont és 89. §.). (P. H. T. 748, sz.) A zálogjog előjegyzése olyan ügyletekből eredő követelések­ről kiállított hitelesített könyvkivonat alapján is megtörténhetik, amelyek kereskedelmi könyvbe való bevezetés tárgyát képezik,, feltéve, hogy a könyvkivonat a könyvekkel való megegyezése és a. könyvek kellő vezetése tekintetében szabályszerű hitelesítéssel van ellátva, hogy a könyvek bizonyító ereje még nem enyészett el és hogy a követelés — melynek jogcímét a könyvkivonatban meg^ kell jelölni — nem nyílván érvénytelen jogalapból származik. A jogalap érvényességét azonban a telekkönyvi hatóság külön vizs­gálat tárgyává nem teheti, valamint a követelésnek kereskedelmi ügyletből eredő voltát sem. Az sem szükséges, hogy a kivonat a szóbanforgó követelés tekintetében kétségtelenül bizonyító erővel bírjon. Az előjegyzés iránti kérelmet a telekkönyvi hatóság tehát a fentiek beható vizsgálata nélkül akkor utasítja el, ha már a könyvkivonatból kitűnik a követelés érvénytelen jogalapja, vagy az, hogy a követelés nem kétségtelenül kereskedelmi ügyletből ered, vagy olyan természetű, hogy annak fennállása tekintetében a könyvek a Kt. értelmében bizonyító erővel nem bírnak (I. 1003*: B. Tvsz., 1325. B. Tvsz., II. 1323. B. Tvsz.). Zálogjog előjegyzésnek kereskedelmi könyvkivonat alapján csak a közvetlen adós és annak jogutóda ellen van helye, de nem az olyan kezes ellen is, aki a kötelezettségért nem magának az; elkönyvelt ügyletnek alapján, hanem a könyvben adósként be­vezetett személyért külön ügylettel vállalt felelősséget (I. 19,. III. 480.). Elrendelhető azonban a zálogjog-előjegyzés a közkereseti társaság tagjai ellen olyan hitelesített könyvkivonat alapján, amely­magában az alapul szolgáló kereskedelmi könyvbe történt bejegy­zés szerint feltünteti a társasági tagok nevét és ebbeli minőségü­ket (I. 1003. B. Tvsz.). Olyan osztrák könyvkivonat alapján, amely a zálogjoghoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom