Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

162 — A tulajdonjog szerzése — teljes negyed előre esedékessé vált és kifizetett bérének aránylagos részét magának követelhetné az árverési vevő (II. 1104.). ; Az ingatlanáiruházás érvényességéhez a 4420/1918. M. E. sz. Rendelet hatálybalépésétől 1918 október 15-től kezdve okiratba, foglalás szükséges, sőt a fenti időpont előtt kötött nem íráiSbeli ingatlanátruházási ügyletek is csak akkor érvényesek, ha a birtokbaadás a fenti rendelet életbelépéséig megtörtént (I. 937, IV. 905.). Kötelező az írásbeli forma nemcsak az ingatlan adásvételénél vagy ajándékozásánál — amelyre vonatkozó határozatokat részletesen az Adásvétel címe alatt és az Ajándékozás címe alatt ismertetjük, — hanem az ingatlanátruházási ügyletekre általában. Kiterjed pl. az okirati kényszer a csereszerződésekre (I. 1971. D. T.), kiterjed a kölcsönszerződésbe foglalt olyan megállapodásra, hogy ha az adós készpénzben fizetni nem tudna, köteles meghatározott ingatlanát a hitelezőre átruházni (II. 976.), kiterjed az okirati kényszer az egyik tulajdonostársnak a másikhoz intézett azon kötelező nyilatkozatára is, hogy a tulajdonközösség bírói megszűnése esetén hajlandó annak ingatlanjutalékát készpénzben magához váltani (IV. 213.), kiterjed a?okra az esetekre is, amikor nem ingatlan megvételéről van szó, hanem az ingó dolog vételára van egészben vagy részben ingatlanban meghatározva (IV. 523.), kiterjed az ajándékozási szerződésekre (II. 1611, III. 669.), ahol is az ellenszolgáltatás megjelölése alatt az ügylet ingyenes voltának feltüntetését kell érteni (II. 1611.), kiterjed a? ingatlanok hozományként való átruházására, amelyeknél azonban a haszonélvezeti jog átszállását nem érinti (II. I5I9-), de nem terjed ki az osztályos egyezséggel történt ingatlanátruházásra (I. 813.), sőt az osztályos egyezség utólagos módosítására sem, ha az a gyámhatósági jóváhagyás előtt történt (I. 1010.), s nem terjed ki általában az öröklés kérdését szabályozó ügyletekre (I 814.). A II. 156. sz. alatti határozat a családi és örökjogi viszonyból eredő ingatlanátruházásoknál csak akkor nem kívánja meg az írásbeli formát, ha az átruházás az osztatlan közösségben élő tulajdonostársak részének természetbeni kiadására vonatkozik, de írást kíván, ha az átruházás olyan egyén javára szól, aki addig nem volt tulajdonos vagy társtulajdonos. Nem terjed ki az okirati kényszer az ingatlanra vonatkozó szolgalmi jog engedélyezésére sem (IV. 241.). Az öröklés útján való tulajdonszerzés szabályait az Örökjogi részben ismertetjük.