Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

154 — A talajdon korlátozása — 5. Szomszédjog. Korlátokat szab a tulajdonjog gyakorlásának a szomszédjog is s amidőn a) szomszédos vadászterület tulajdonosainak egyike saját vadászállománya kitörésének meggátlása végett a közösi határon mindannyiszor hatalmas füst, tüz, lárma és riasztó lövések alkalmazását rendelte el, valahányszor a szomszédja saját vadászterületén megjelent, — a bíróság kártérítésre kötelezte a szomszédjogot ekként megsértő tulajdonost (II. 416.). A P. H. T. 743. sz. alatt felvett elvi határozat szerint: A szomszédjog alapján a tulajdonos csali azokat az intézkedéseket tilthatja meg és csak azok miatt követelhet kártérítést, amelyek a szomszédos telek használatának a helyi viszonyok szerint való közönséges mértékét meghaladják és a korlátozott tulajdonos telkének helyben szokásos használatát jogellenesen és lényegesen korlátozzák. Ha tehát bizonyítást nyer, hogy a szomszédos telek tulajdonosa, vagy alkalmazottjai a tulajdonost egyébként megillető jogot, azzal visszaélve, merőben a szomszéd tulajdonos bosszantása és károsítása végett gyakorolták, az ezzel megokolatlan és szükség nélkül okozott károkért at előbbi az utóbbinak felelősséggel tartozik. 6. Haditelek. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megélhetésének elősegítésére szánt ingatlanokra vonatkozó m.i .m|o i nm'vkedések azzal a célzattal tartalmaznak az ilyen ingatlan1 tulajdonát kor látozó intézkedéseket (elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási és egyéb korlátozások), hogy a haditclckhez juttatott egyén, illetve azok családja részére az állandó családi tűzhely tartósan biztosíttassék (IV. 901.). Ha az ilyen haditelek tulajdonosa kormányhatósági jóváhagyással feleségére ruházza a haditelck felerészét és ezt az átruházást telekkönyvileg be is kebelezteti, a házasság felbontása után az asszony ennek dacára sem követelheti a telek felérészének tulajdonát s a Kúria az eleként célját vesztett tulaj donátruházást a férj egyszerű kifogására hatálytalannak nyilvánította (IV. 901.). 7. Kisajátítás. A kisajátítónak módjában áll az általa fizetendő kártalanítás összegét az 1881: XLI. tc.-ben szabályozott eljárás útján megállapíttatni Ha azonban a kisajátítás tárgyát már birtokba vette, de a fenti törvényben előírt s csak általa folyamatba tehető kisajátítási és kártalanítási eljárás lefolytatásával ok nélkül késlekedik, a kisajátítást szenvedőnek joga nyílik ahhoz, hogy