Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

150 — A tulajdon korlátozása. — log értéke emelkedett (I. 618., 900., 1905., IV. 212., C. 4479/" 1928.), a rosszhiszemű birtokos pedig a jogalap nélküli gazdagodás szerint követelheti beruházásainak megtérítését (III. 127.,. IV. 152.). A beruházások értéke után a birtokos kamatot is követelhet attól az időponttól kezdve, amelytől ellenfele javára az elvont hasznok megítéltettek (II. 1523.). Ha a felek szerződéssel szabályozták a beruházások megtérítését s kikötötték, hogy a befektetett tőke lesz irányadó — a megtérítés a szerződés szerint követelhető, arra való tekintet nélkül, hogy a beruházás emelte-e a dolog értékét s mennyivel emelte azt (C. 7220/1926.). A birtokos csak a birtok visszaszolgáltatásának időpontjába/t követelheti beruházásainak megtérítését s nem követelheti azt pL haszonélvezeti jogának fennállása idején (I. 11.), viszont a tulajdonos nem követelheti a birtokbaadást a beruházások értékének megtérítése előtt. A beruházások megtérítésének elmulasztása miatt azonban nem lehet a tulajdonjogot elvonni s ez a mulasztás a tulajdonosra csak azzal a joghatállyal járhat, hogy a megtérítésig nem szorgalmazhatja végrehajtásilag a birtokbaadást (I. 434.). 37. A tulajdonjog korlátozása. 1. Elidegenítési és terhelési tilalom. 2. Hitbizomány. 3. Tulajdonjogfenntartás. 4. Feltételes tulajdonjog. 5. Szomszédjog, 6. Haditelek. 7, Kisajátítás. 8. Igénybevétel. 9. Tagosítás. 10. Arányosítás. 1. Elidegenítési és terhelési tilalom. Az elidegenítési és terhelési tilalom csak akkor érvényes, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg jegyeztetett be a telekkönyvbe és ha az harmadik személynek, vagy az átruházónak a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítására szolgál (IV. 5.). Nem tekinthető a tilalom egyidejűleg bejegyzettnek akkor, ha az alapul szolgáló hagyatékátadó végzésnek a telekkönyvi hatósághoz történt megküldése után az érdekeltek a hagyatéki bíróságnál az átadó végzés kiegészítését eszközölték ki azon a címen, hogy abból az elidegenítési tilalommal terhelendő ingatlanok felsorolásánál egyes ingatlanok tévedésből kimaradtak. A kiigazított hagyatékátadó végzés alapján foganatosított ujabb tilalom-feljegyzést a Kúria nem tekintette érvényesnek (I. 729.). A hátralékos vételár iránti igényt nem tekinti a Kúria az ingatlan állagára vonatkozó igénynek; ennek biztosítására tehát nem engedi meg az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését