Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A tulajdon általában — 147 Pl. parceliavételnél, ha az ő parcellája ke/esebb a kedecénélr a szomszédjáé pedig több — közvetlenül a szomszéd ellen fordulhat a hiányzó rész birtokának átengedése iránt s nem kell •a közös eladót megperelnie (I. 1753.). A birtokos abban az esetben tagadhatja meg a dolognak a tulajdonos által követelt kiadását, ha olyan jog illeti meg, amely őt a dolog megtartására a tulajdonossal szemben is feljogosítja, pl. haszonélvezeti jog (C. 4792/1928.).'_ A telekkönyvi tulajdon is feljogosít az ingatlan birtokának követelésére azzal szemben, aki azt jogcím nélkül birtokolja (I. 1753.), vagy nem. olyan jogcímen birtokolja azt, ami a tulajdonossal szemben is hatályos. A tulajdonossal szemben is hatályos jogcímnek tekintette a Kúria a jogelődtől származó s családtag javára, engedett haszonbérleti jogot, midőn az új tulajdonos is családtag volt, akinek a korábbi haszonbérletről tudnia kellett (C. 4324/1927.). A tulajdonos a birtokkal együtt a birtok elvont hasznainak .kiadását is követelheti attól, aki kellő jogalap nélkül vonta el tőle a birtokot. Az elvont hasznok megtérítésénél azonban fontos szerepet játszik a birtokos jóhiszeműségének kérdése, miután a jóhiszemű birtokos általában jogosult a birtok tárgyának hasznait, jövedelmeit beszedni és elhasználni (C. 3276/1927.) s a jóhiszemű birtokos ebből kifolyólag az elvont hasznok megtérítésére sem köteles mindaddig, amíg jóhiszeműségét el nem veszti, pl. amíg a tulajdonos őt be nem perelte. Ettől az időponttól kezdve ő is egyenlő elbánás alá esik a rosszhiszemű birtokossal <L 769, II. 546, 759.). Ugyanez a szabály áll a jóhiszemű birtokos által okozott károk megtérítésére is (I. 385, 1618.). Ilyen jóhiszemű birtokosnak tekintette a Kúria azt, aki érvénytelen árverési vétel folytán jutott birtokba, anélkül, hogy az érvénytelenségről tudott volna (II. 759.), az örököst, akinek vétlenül több maradt a kezén, mint amennyi őt megillette, (I. 769.), azt, aki a kiskorú ingatlanát az árvaszéktől elrendelt nyilvános árverésen vette meg, s az árverés azért hatálytalaníttatott, mert a községi elöljáróság a szerződést nem terjesztette lae a gyámhatósághoz (II. 546.). A jóhiszemű birtokos felelőssége az elvont hasznokért az -esetben is a kereset beadásától kezdődően állapíttatott meg, midőn birtoklásának jogtalan volta már előbb az előzetes bírói iszemle alkalmával megállapítást nyert ugyan, de a bíróság maga sem fogadta el helyesnek az előzetes szemle eredményét (C. 5386/1926.). A rosszhiszemű birtokos a birtok szerzésének időpontjától, illetve rosszhiszeműségének időpontjától kezdve felel az elvont hasznokért (I- 567, 1860, II. 1596.)- és ugyanezen időponttól 10*