Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A törvényes gyermek eltartása — 125 sági és kereseti viszonyok fokozatos romlására, nem szolgált akadályul arra, hogy a Kúria a tartásdíjat a viszonyoknak megfelelően 60 pengőben állapítsa meg (IV. 121.). A háztartási alkalmazott törvénytelen gyermekének eltartására a 2900 katasztrális hold vagyonnal rendelkező természetes apát 80 P havi tartásdíj fizetésére kötelezte a Kúria (IV, 53i-)Ami a gyermek szükségleteinek mérvét illeti, e tekintetben figyelembe jön az iskoláztatás költsége is. A pályaválasztásra az anya jogosult, aki, ha saját társadalmi állásához illő iskoláztatásban részesíti a gyermeket, kívánhatja, hogy ennek költségei a tartásdíj megállapításánál számba vétessenek (I. 868.). A tartásdíj egyezkedés tárgyát képezheti, de a gyámhatósági jóváhagyás mellett történt megváltás sem menti fel az apát a további tartásdíj kötelezettsége alól abban az esetben, ha a megváltási összeget a megélhetési viszonyoknak időközben bekövetkezett változása folytán a tartással járó kiadások felemésztették (I. 1711. B. T.). A tartásdíj a törvénytelen gyermek részére annak születésétől kezdve jár (II. 200.), addig az időpontig, amíg a gyermek keresőkorát el nem éri (C. 7523/1927.). A keresőképes kor elérését a Debreceni Tábla I. 1165. sz. alatt közölt határozatai leánygyermeknél 14 éves korban, a Kúria I. 776. sz. alatt közölt határozata fiúgyermeknél 16 éves korban állapította meg, a fentebb idézett C. 7523/1927, sz. kúriai ítélet pedig azt hangsúlyozza, hogy ezt az időpontot a bíróság minden egyes esetben a meglévő körülményekhez képest önállóan kell, hogy megállapítsa s az adott esetben a szervi szívbajban és tüdőbetegségben szenvedő fiúgyermek részére a 18 éves korig ítélt meg tartásdíjat. A természetes apa a tartásdíjon felül köteles megtéríteni a szüléssel járó rendkívüli költségeket, továbbá a terhesség és szülés következtében elkerülhetetlenül szükséges egyéb kiadásokat, valamint a szülés előtti két héten és a szülés utáni négy héten át az anya társadalmi állásához és az eltartásra kötelezett vagyoni viszonyaihoz mért tartás rendszerint szükséges összegét, mely összegeket az anya annak kimutatása nélkül követelheti, hogy a valóságban mennyit költött a fenti célokra (I. 903.). 3. A törvényes gyermek eltartása. A vagyontalan kiskorúakat elsősorban az atya, másodsorban az anya köteles eltartani (C. 5207/1928.). Nem menti fel az apát a gyermektartás kötelezettsége alól a nagyszülők önkéntes tartásvállalása sem (III. 853.). A bontóperben keletkezett jogerős ítélettel a szülőkkel szemben megállapított egyetemleges gyermektartási kötelezettség mel-