Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

116 — Rokonság — házassághoz hasonlóan úgy kell tekinteni, mintha érvényes házasság lett volna. Az ebből a házasságból született gyermek jogállása tehát a házasság érvénytelenítése és megszűnése dacára azonos lesz az érvényes házasságból származott gyermek jogállásával (IV. 530.). Utólagos házassággal törvényesített gyermeknek tekintendők azok a házasságon kivül született gyermekek, akiknek szülői utóbb házasságra léptek egymással. Az utólagos házasságkötés ipso facto, a szülők hozzájárulása nélkül, sőt azok akarata ellenére is törvényesít (II. 1527, 1586.). Az utólagos házasságnak azonban csak akkor van törvényesítő hatálya, ha azok lépnek egymással házasságra, akik a gyermek fogantatásának ideje alatt közösültek egymással (II. 728, 1586, III. 948.). Ha azonban a ,férj közokiratban elismerte, hogy ő a gyermek természetes apja, vele szemben valónak kell tekinteni, hogy a, fogamzás időpontjában nemileg érintkezett az anyával, s mindaddig, mig ennek az elismerésnek a joghatálya megtámadva nincsen, pl. kényszer, vagy megtévesztés címén, nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogamzás idejében nem közösült (IV. 756.).. A P. H. T. 737. sz. elvi határozatának szövegezése szerint: A törvénytelen gyermeket egyéb feltételek fennforgása esetén csak az az utólagos házasság törvényesítheti, amelyet az anya a gyermek atyjával, vagyis azzal a férfivel kötött, akivel a gyermek fogantatásának idején nemileg közösült; ha azonban a férj a törvénytelen gyermek születése után közokiratban elismerte, hogy a gyermek természetes atyja, vele szemben valónak kelt tartani, hogy fogantatásának időpontjában az anyával nemileg érintkezett és mindaddig, mig ez az elismerés hatálytalanítva nincs, a férj nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogantatás idejében nem közösült. Nincs törvényesítő hatása az utólagos házasságnak akkor sem ha a gyermek nemzése idején a szülők között olyanházassági akadály állott fenn, ami alól felmentésnek sincs helye (II. 1527.). Utólagos házassággal csak a házasságon kivüli együttélésből származó törvénytelen gyermek törvényesíthető. Tehát az anyának az első férjjel fennálló házassága alatt, bár a második férjjel folytatott házasságon kivüli együttélése idején nemzett gyermeke az utólagos házasságkötéssel sem válik törvényessé (II. 10, IV. 834.). Az utólagos házasság által való törvényesítésnek az a joghatálya, hogy a gyermek törvényes születésűnek és ezzel járó jogokkal felruházottnak tekintendő, ha tehát az örökhagyó arra az. esetre rendelt fia részére örökös-helyettest, ha az törvényes leszármazó nélkül halna el és a fiának csak a végrendelet után kötött